• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Összefüggést találtak a burnout és a szívritmuszavar között

Lapszemle 2020.01.16 Forrás: MedicalOnline
Összefüggést találtak a burnout és a szívritmuszavar között

A kiégés szindróma legfőbb okozója a tartós, intenzív stressz és érzelmi megterhelés, melyet jellemzően a munkahelyen éri az embereket.

Amerikai kutatók eredményei szerint összefüggés mutatható ki a kiégés (burnout szindróma) és a szívritmuszavarok, különösen a pitvarfibrilláció előfordulási gyakorisága között, írja a MedicalOnline.

A kiégés, más néven burnout szindróma legfőbb okozója a tartós, intenzív stressz és érzelmi megterhelés, melyet jellemzően a munkahelyen, egyes esetekben otthon szenved el a beteg. Az állapot során a személy tartós tehetetlenséget, inkompetencia-érzést, csökkent munkakedvet él meg, motivációja és teljesítménye csökken, munkahelyi elfoglaltságait monotonnak és értéktelennek ítélheti meg. Mindezek következményeként a munkahelyi kapcsolatok felszínessé vagy éppen konfliktusossá válhatnak, a személyes szükségletek háttérbe szorulnak, és akár egészségkárosodás is kialakulhat (függőségek, alvásprobléma, táplálkozási zavar, pszichoszomatikus betegségek, stb.).

A jelenlegi vizsgálatban a kutatók 11 ezer embert vizsgáltak meg annak kiderítésére, hogy jelentkezik-e náluk burnout, vannak-e dühkezelési problémáik, használnak-e antidepresszánsokat, illetve milyen fokú szociális támogatottságban részesülnek. Ezeket az embereket 25 éven keresztül utánkövették, majd azt vizsgálták, milyen arányban jelenik meg a csoportban pitvarfibrilláció (AF, atrial fibrillation).

Az eredmények szerint a pitvarfibrilláció 20 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki burnoutban szenvedő betegeknél, mint az összes többi csoportban, ahol a csoportok között sem jelentkezett különbség, ezért valószínű, hogy nem mutatnak korrelációt az AF megjelenésével.