Összekeverik a sürgősségi ellátást a gyorsaságival

Teljesen megszokott és általános, hogy a kórházak sürgősségi osztályain 10-18 órát kell várakozni. Ez nem csak azért van így, mert kevés az orvos és az ápoló, hanem sokszor maguk a betegek is feleslegesen terhelik és lassítják a rendszert azzal, hogy olyan panaszokkal is a sürgősségit keresik fel, ami nem igényel ilyen ellátást. Ráadásul sokszor a háziorvosuk javaslatára választják a sürgősségit, hogy így megússzák a normál osztályok több hónapos várólistáit - írta az Abcúg.hu.

Pető Zoltán, a Szegedi Tudományegyetemhez tartozó Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályának vezetője, egyetemi docens azt mondta az Abcúgnak, hogy egyáltalán nem kirívó, hogy a betegeknek akár 10-18 órát is várniuk kell a sürgősségin. Ha laborvizsgálatokra (pl. vérvétel) is szükség van, az már alapból két órás várakozást jelent. Újabb két órát jelent, ha CT-, röntgen vagy ultrahang vizsgálatot is el kell végezni. Egy mellkasi fájdalom kivizsgálását például nem lehet 6 óránál gyorsabban megúszni, magyarázta az orvos. Ugyanakkor a sürgősségi “egy konzultatív szakma", de egyáltalán nem biztos, hogy a konzíliumra hívott orvosok (pl. sebész, pszichiáter, nőgyógyász stb.) azonnal el tudnak szabadulni a saját osztályukról (illetve az is kérdéses, van-e egyáltalán elég orvos), így könnyedén kijön a 12 órás várakozási idő. Úgy fogalmazott: “a betegek sokszor összekeverik a sürgősségi ellátást a gyorsaságival."

Pető Zoltán szerint azt is figyelembe kell venni, hogy Magyarországon a sürgősségi ellátás még fiatal műfajnak számít; az angolszász minta alapján működő ellátási forma csupán 2002 óta létezik, maga a képzés alig tíz éve indult el. Ez is az oka, hogy nincs elég szakorvos ezen a területen. Másrészt a sürgősségi kemény terep; “igazi gályamunka", ezért kevesen vállalják ezt a kihívást. A teljes cikk itt olvasható