Az öngyilkosság soktényezős cselekmény, a mentális betegségek fennállása kiemelt jelentőségű.
Magyarország hosszú évek óta az öngyilkossági statisztikák élén áll. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO és az Eurostat májusban közzétett adatai alapján elmondható, hogy százezer magyarra 19–21 öngyilkosság jut. Ez a szám az európai és a világszintű statisztikákban is az első tíz helyek egyikére sorolja hazánkat – olvasható az mno.hu portálján.
Az eredmény mögött nem találunk egyetlen konkrét okot – magyarázza a helyzetet Balázs Judit, a téma szakértője, az ELTE tanszékvezető egyetemi docense, aki hozzátette azt is, a rendszerváltás előtt Magyarországon volt világszinten a legmagasabb az öngyilkosok száma (elérte a 46 fő/100 ezer lakos értéket is). Ez az utóbbi harminc évben jelentősen csökkent, de így is magas maradt. Érdekes, hogy a többi rendszerváltó országban ez általában pont fordítva történt, inkább nőtt az öngyilkosságok száma. Ebből is látszik talán, hogy a miértek keresése jóval összetettebb feladat annál, mint hogy egyetlen határozott választ találjunk rá.
Az öngyilkosság soktényezős cselekmény, de számos kutatás bizonyítja, hogy a rizikófaktorok közül a mentális betegségek fennállása kiemelt jelentőségű. Azoknál is, akiknél nincs diagnosztizált pszichiátriai betegség (ez körülbelül 10 százalék), általában van egy küszöb alatti (úgynevezett subclinical) zavar. Ez azt jelenti, hogy a személy ugyan nem lépte át azt a küszöböt, ami például a depressziós betegség diagnosztizálásához szükséges, mégis közel járt hozzá, mert számos tünete volt – mondja Balázs Judit. A teljes cikk