Öt-tíz év túlélés helyett a beteg meghalt a terápia közben

Feljelentést tett egy budapesti kórház ellen egy család, mert egy 65 éves leukémiás nőnek azt ígérték: az immunrendszere lenullázása, majd újraépítése után még öt-tíz évig élhet. A nő azonban fertőzést kapott a kórházban, ahol fia állítása szerint nem a külvilágtól hermetikusan elzárt kórteremben feküdt, és a higiéniás körülmények sem voltak megfelelők. A kétoldali tüdőgyulladást nem sikerült leküzdeni, a beteg meghalt. A kórház szerint minden a protokoll szerint zajlott, és a kockázatokról is tájékoztatták a beteget és a hozzátartozókat, írja az Index. 

Egy 65 éves nőnél március 18-án diagnosztizáltak leukémiát a szekszárdi kórházban. Három nappal később került be egy budapesti kórházba. Az intézmény nevét a család kérésére nem közöljük.

A nő fia, az exmegasztáros Almás Gergő az Indexnek azt mondta: a budapesti kórházban azt a tájékoztatást kapták, hogy édesanyja olyan kezelést kap, amely „lenullázza” az immunrendszerét, ami ezután újra tudja építeni magát, és a csontvelő újra egészséges sejteket termelhet. Ez egy mára bevett kezelési módszer a fehérvérűségben szenvedő betegeknél. „Azzal biztattak, hogy a kemoterápiás kezelés hatására édesanyám akár öt-tíz évig is élhet még. Rákérdeztünk, hogy mi történik akkor, ha az immunrendszer leépítése közben elkap valami fertőzést. Erre azt válaszolták, hogy ez már rutinszerű kezelés, és ha be is következik fertőzés, azt kezelni tudják.

Végig abban a tudatban voltunk, hogy gyógyulni visszük anyukánkat a kórházba, ahol jó kezekben lesz. Lehetőség lett volna másik terápiára is, de ott csak egy-másfél éves túlélést prognosztizáltak. A dolgok végül egészen másként alakultak, mint ahogy gondoltuk. Nem voltunk tisztában ezekkel a súlyos kockázatokkal – állítja Almás Gergő.

A kórház a beteg és a hozzátartozók tájékoztatására vonatkozó kérdésünkre azt írta: a beteg és a hozzátartozók több alkalommal, tanúk jelenlétében kaptak részletes tájékoztatást a kezeléssel és annak kockázataival kapcsolatban.

A szervezet klinikailag alkalmas a kezelésre

Almás Gergő édesanyja nem dohányzott, sokat túrázott, igyekezett egészségesen élni. Amikor a leukémia jelentkezett nála, az is inkább csak fáradtsággal, gyengeséggel és influenzára jellemző tünetekkel járt. A budapesti kórházba is úgy került be, hogy gyenge volt ugyan, de el tudta látni magát. A kezelés előtt elvégzett vizsgálatok is azt mutatták, hogy a 65 éves nő szervezete klinikailag alkalmas a megterhelő kemoterápiás beavatkozásra.

„Ahogy elkezdődött a kezelés, azt láttuk, hogy az állapota folyamatosan romlik. Nagyon gyenge lett, feltűnt, hogy napközben is alszik, pedig ezt korábban soha nem tette. Egy idő után a légzése is akadozóvá vált. Ezt kezdetben az immunrendszer legyengítésének és a megterhelő kezelésnek tudtuk be” – mondta a fia.

A kezelés negyedik napján aztán megdöbbenve vette észre, hogy édesanyja oxigént kap az orrán keresztül. Az orvosok azt mondták, ez is a kezeléssel jár, de kiderült, hogy az édesanyja már a kemoterápia harmadik napján elkapott egy fertőzést, amit kezelni kell. Az állapota tovább romlott. A következő nap már maszkon keresztül kapta az oxigént.

Koszos vízzel mosott fel a takarító

Az a kórterem, amelyben a fokozatosan leépített immunrendszerű beteg feküdt, nem volt hermetikusan elzárva a külvilágtól. „Egy teljesen hétköznapi kórteremről van szó, még az ajtóra sem volt kiírva, hogy oda nem jöhet be bárki. Annyi előírás volt, hogy nem ehet újramelegített ételt, mi pedig csak úgy látogathattuk, hogy előtte fertőtlenítőszerrel kellett megmosakodnunk, majd kesztyűt, maszkot húztunk.”

Többször előfordult, hogy a kórház folyosóján eltévedt látogatók benyitottak, hozzátartozójukat keresték, ahonnan a beteg fia küldte ki őket. Almás Gergő szerint ezek szerint akkor is ki-be járhatott ott bárki, amikor ő vagy a lánytestvére nem voltak ott a betegágy mellett.

A nő fiának az is feltűnt, hogy a takarítók koszos felmosóvízzel dolgoznak, testvérével együtt ezért azt mondták: inkább ne jöjjenek be oda a takarítók, maguk vittek fertőtlenítőszert, és ők takarították a kórtermet. A higiéniás viszonyokra és a beteg elkülönítésére vonatkozó szabályokra is rákérdezett az Index, de ezekre az állításokra nem kaptak választ.

A nő fia az egyik reggelen édesanyja kórterméhez érve bemosakodott, felvette a maszkot, és amikor közelebb lépett az ágyhoz, azt vette észre, hogy remeg az édesanyja lába. Ezután látta meg, hogy anyja belehányt az arcán lévő oxigénmaszkba, és emiatt kapkod levegőért. „Mi van, ha én nem vagyok ott? Anyámnak annyi ereje sem volt, hogy a nővérhívót elérje vagy megnyomja” – mondta Almás Gergő.

Ez már a halál előtti állapot 

A család ezután többször kérte, hogy a beteget rossz állapotára való tekintettel vigyék át az intenzív osztályra, ahol folyamatos megfigyelés alatt lehet, de az intenzív osztály nem fogadta. A családtagok később azt is felajánlották, hogy megfizetnek egy külsős nővért, aki 24 órán keresztül ott van a betegágy mellett, de az osztályon azt mondták: erre nincs lehetőség, csak a legközelebbi hozzátartozók lehetnek a beteg mellett.

Később egy CT-vizsgálat kétoldali tüdőgyulladást állapított meg. A hozzátartozók újra kérték, hogy a beteget helyezzék át az intenzív osztályra, de ez ismét nem történt meg. A kezelőorvosok azt mondták: az antibiotikumos kezeléssel sikerül úrrá lenni a tüdőgyulladáson, a vérben a gyulladást jelző CRP-érték folyamatosan csökken.

A bekatéterezett, bepelenkázott, kába állapotban, belilult szájjal az ágyban fekvő édesanyját látva végül Almás Gergőben elszakadt a cérna: a kórház folyosóján az orvost követve, kiabálva követelte, hogy vigyék át anyját az intenzív osztályra. A kiabálás hatására végül lejött egy orvos az intenzív osztályról, aki miután megvizsgálta az anyját, azt mondta: ez már a halál előtti állapot, az édesanyja menthetetlen, meg fog halni.