Ötszörösére nőtt az önsértéssel küzdő gyerekek száma

Miközben egyre több kiskorú szorul pszichiátriai ellátásra, a pszichiátriai intézetek száma 2010 óta 26-ról 17-re csökkent, írja a Hintalovon Alapítvány 2024-es gyermekjogi jelentésében, amiből az is kiderül, hogy az előző évekhez képest ötszörösére nőtt az önsértéssel, 2,5-szeresére az öngyilkossági gondolatokkal küzdő gyerekek száma. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek aránya is rohamosan nő, ez már évek óta tartó trend, írja a Telex.

A jelentést 2016 óta minden évben elkészíti az alapítvány szakértői csapata. Az előző év vízválasztó volt a gyermekvédelemben, ehhez a kegyelmi ügy társadalmi és politikai következményei, a szakemberhiány és a gyerekek mentális állapotának romlása is hozzájárult.

2024-ben több mint harminc, gyermekjogi szempontból releváns jogszabály született, de a szakértők szerint ezek közül a legtöbb inkább a szankciókra, nem pedig a megelőzésre és a rendszerszintű fejlesztésekre fókuszált.

A sajátos nevelési igényű gyerekek aránya évről évre magasabb. Ez a tendencia a 2024/2025-ös tanévben is folytatódott: vagyis tovább emelkedett azoknak a különleges bánásmódot igénylő fiataloknak a száma, akik mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékossággal, autizmus spektrumzavarral vagy más pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási) zavarral küzdenek, ezért különleges nevelésre, fejlesztésre szorulnak.

A 2023/2024- es tanévben az általános iskolai tanulók 8,8 százaléka volt sajátos nevelési igényű, azonban míg az arányuk az első évfolyamon 7,5 százalék volt, addig a 8. évfolyamra már megközelítette a 11 százalékot.

2018 óta nem volt olyan magas az intézményekben élő 12 éven aluli SNI-s gyerekek aránya (36 százalék), mint 2024-ben.

Az általános iskolákban 4300 gyógypedagógus és konduktori munkakörben dolgozó pedagógus, 880 fejlesztő pedagógus, és 1200 utazó gyógypedagógusi és konduktori hálózatban dolgozó pedagógus dolgozik.

A KSH adatai szerint 2024. december 31-én 21 212 gyerek volt a gyermekvédelmi szakellátásban. Közülük 14 169-en nevelőszülőknél éltek. 344 speciális szükségletű gyerek közül csak 60-an, a 284 kettős szükségletű gyerekek közül pedig mindössze 3-an éltek nevelőszülőknél. A törvény szerint minden, családjából kiemelt 12 éven aluli gyereket nevelőszülőknél kellene elhelyezni. Ennek 2024-ben sem tudott eleget tenni Magyarország: 2024-ben 2108, 12 évesnél fiatalabb gyerek élt gyermek- vagy lakásotthonban, 253-mal több az előző évhez képest. A 2589  0-3 éves gyerekek közül 481-en, a  0-12 hónapos csecsemők közül pedig 187-en éltek gyermek- vagy lakásotthonban.

További részletek a Telex cikkében.