Párizsból érkezett cáfolat Pintér Sándor államtitkárának kijelentésére

Orvoshiány, elöregedő társadalom, problémákkal küzdő fiatalok – ez mind jellemző az Európai Unió tagországaira. Ez derül ki a párizsi székhelyű OECD legfrissebb, 2024-es egészségügyi jelentéséből, amely most főként az egészségügyben tapasztalható munkaerőhiányra és az egészséges hosszú élet előmozdítására fókuszál. A számokból az derül ki, hogy van gond bőven - írta az mfor.hu.

Az Európai Unió 27 tagállamából 20 ország számolt be orvoshiányról 2022-ben és 2023-ban, míg 15 ország ápolóhiányra panaszkodott. Az uniós országokban 2022-ben körülbelül 1,2 millió orvos, ápolónő és szülésznő hiányzott.

Emellett az EU-ban az orvosok több mint egyharmada és az ápolók negyede 55 év feletti, akik várhatóan a következő években nyugdíjba vonulnak. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a fiatalok körében csökken az érdeklődés az egészségügyi karrier iránt. Ennek (is) köszönhető, hogy 2022-ben 17 százalékkal nőtt a külföldről az európai országokba érkező orvosok száma 2019-hez képest, míg a külföldi ápolónők beáramlása 72 százalékkal. 2023-ban Norvégiában, Írországban és Svájcban az orvosok több mint 40 százaléka, Írországban pedig az ápolók több mint 50 százaléka külföldről érkezett.

Bár Takács Péter egészségügyi államtitkár egy szeptemberi interjúban azt mondta, „az egészségügyi ellátás jobb, mint amilyennek gondolnánk”, a jelentés első helyen említi Magyarországot, mint az egy főre jutó legalacsonyabb egészségügyi kiadások mértékét az EU-ban, amely hazánkon kívül még Horvátországban, Bulgáriában és Romániában is igen kicsi, kevesebb mint 1900 euró/fő. Igaz, Törökország még ennél kevesebbet, körülbelül 1000 eurót költött fejenként, míg Albániában csak 800 eurót, de ez nem vigasztalja a magyar embert. 

Ugyanakkor az OECD elemzése szerint a Covid-időszakban a kormányok példátlan pénzügyi forrásokat fordítottak az egészségügyre a járvány elleni küzdelemre és a következmények kezelésére, így az EU egészségügyi kiadásainak átlagos növekedése reálértéken közel 6 százalék volt 2020-ban, ami 2021-ben a 9,6 százalékot is elérte.

Így fordulhatott elő, hogy Magyarországon 2019-2022 között, a Covid-19 alatt 2,4-ről 5,2 százalékra ugrottak meg az egészségügyi kiadások.  Továbbiak a teljes cikkben