Pazarló az arzénmentesítés?

A Halasvíz Kft. ügyvezető igazgatója szerint felesleges pénzkidobás a konténerek rendszerbe állítása. Az uniós előírások szerint egy liter vízben legfeljebb 10 mikrogramm arzén lehet, e fölötti értéknél Brüsszel a jövőben napi 100 000 euró bírságot szabhat ki. A mért érték kétszáz magyar településen magasabb a megengedettnél – írja a Petőfi Népe – online.

Hazánkban sokáig 50 mikrogramm arzén lehetett egy liter vízben, azonban az uniós csatlakozási tárgyalások során Magyarország vállalta – mert ezt feltételül szabták –, hogy bevezeti az unióban alkalmazott 10 mikrogrammos határértéket. Erről 2001-ben kormányrendelet született. Eddig egyszer kaptunk haladékot, hogy az engedélyezett határérték alá szorítsuk az ivóvizek arzén-szennyezettségét, az újbóli határidő december 25-én lejár. Az ivóvízminőség-javító programok ugyanakkor jelentős csúszásban vannak. Az érintett, „arzénos" településeken az átmeneti vízellátást a Honvédelmi Minisztérium egyik cége (HM EI Zrt.) által kifejlesztett víztisztító berendezéssel kívánja a kormány megoldani. A konténerek körül viszont sok a bizonytalanság – emeli ki a lap.

Bács-Kiskun megyében főleg Tompa, Kelebia térségében magas a víz arzéntartalma. Farkas István, a Halasvíz Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: szolgáltatási területükön mind a tizennégy település érintett a problémakörben, azaz határérték fölötti az arzén- vagy az ammónium-tartalom, de van, ahol mindkettő.
A kutakból kitermelt nyers vízben a 10 mikrogrammos határérték tíz-tizenháromszorosa az arzén mennyisége Tompán, Kelebián, Csikérián. De a vizet tisztítjuk, ezeken a településeken vas- és arzénmentesítést is végzünk, ezzel nagyjából 20-30 mikrogrammra csökkentjük az arzén literenkénti szintjét. Más településeken, ahol az 50 mikrogrammos határt nem érte el korábban az arzénmennyiség, nincs arzénmentesítés. Ugyanakkor magyar fejlesztésű víztisztító-technológiákkal dolgozunk Pirtón, Borotán, Kisszálláson, és ezek tudják biztosítani az unió által követelt szintet mind a vas-mangán, mind az arzén tekintetében. A bizonyítottan jól működő magyar technológiához ragaszkodunk, csak abban nem vagyok biztos, hogy ez egybeesik az uniós politika érdekével – tette hozzá Farkas István.

A Halasvíz Kft. vezetője szerint a 2002-től 2010-ig tartó előkészítéseket két év alatt is be lehetett volna fejezni, negyedakkora pénzből.

Az önkormányzatok nyakába varrták az arzénmentesítés kötelezettségét, de pénzt eddig nem adtak hozzá. Magyarország elbaltázta a határidőket, így most átmeneti vízellátást kell biztosítani – palackos, zacskós vízzel, lajtos kocsival – folytatta az igazgató, aki hozzáfűzte azt is: tudomása szerint a honvédségi víztisztító mobilkonténereket jövő héten kezdik a megyébe szállítani, Tompára és Kelebiára, de cégüket eddig még nem tájékoztatták, hogyan lehet ezeket a berendezéseket a meglévő viziközmű-rendszerbe kapcsolni, milyen népegészségügyi előírások vonatkoznak rájuk.

Úgy tűnik, nem lényeges a szakma és a helyi szolgáltatók véleménye, pedig tudtunk volna olcsóbb megoldást ajánlani. Véleményem szerint ez a megoldás azt a célt szolgálja, hogy az EU felé „ki legyen pipálva" a kötelezettség, hiszen 2014 derekáig nagy valószínűséggel befejeződik az ivóvízminőségjavító-program. A konténereket akkor várhatóan leszerelik és elviszik. Villámhárítás, felesleges pénzkidobás ez az EU aktuális igényeinek kielégítésére – mondta Farkas István, ráadásul – folytatta - a konténerek nem tudják biztosítani azt a vízmennyiséget, amelyet a jogszabály egy lakosra előír. Így valószínűleg módosítani kell majd a viziközmű-törvényt, és lentebb vinni a limitet.