Minden ötödik gyermek túlsúlyos

A pécsi gyermekklinika az országban az elsők között, immár három évtizede folyamatosan vizsgálja a gyermekkori elhízást és igyekszik megelőzni az iskoláskorúak körében a problémát – mégis egyre nő a kövér fiatalok száma. Míg harminc éve a gyermekkori túlsúly megközelítőleg 12 %-os volt, addig az ezredforduló után már a 20 %-ot is meghaladta a gyakorisága. Ez az aggaszóan magas érték megfelel az országos és az európai adatoknak – emelte ki dr. Molnár Dénes, a PTE Gyermekgyógyászati Klinika vezetője – írja a Tolnai Népújság – online.

Kiderült, hogy korcsoportfüggők a számadatok: a kisdedeknél egészen alacsony, az általános iskolásoknál megduplázódik az érték, a serdülő korban pedig már 24 % az arány. Ebben az életkorban hasonló mértékben jelenik meg az alultápláltság is, főleg a lányok körében, s nem az éhezés eredményeképp, hanem a túlzott fogyókúrázás, a rossz kalóriabevitel miatt – húzza alá a lap.

A fiatalkori túlsúlyosságra oda kell figyelni, mert egy életre kiható következményei lehetnek. A serdülőkori elhízottak 80 %-a ugyanis kövér felnőtt lesz. A krónikus felnőttkori betegségek (szívinfarktus, agyvérzés, magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség) ugyancsak összefüggésben vannak a gyermekkori elhízással – emeli ki a lap, amely azt is megírja, hogy a pécsi gyermekklinika ezért pozitív jelszavakat hirdetett meg az iskolákban: a zöldségbevitel fokozására, vízivásra, a fizikai aktivitás növelésére, stresszkezelésként pedig minél gyakoribb családi együttlétre buzdítva az ifjúságot. Emellett rendszeres 10–12 órás alvást szorgalmaznak. Tavasszal ismét felkeresik a gyermekklinika szakemberei az iskolákat. Az új vizsgálat 3600 gyereket érint a Dél-Dunántúlon, s megnézik azt is, hogy a korábbi adatokhoz képest mi változott.

Az európai felmérések azt mutatják, hogy a gyermekkori elhízást illetően a kontinensen északon a legjobb a helyzet, a mediterrániumban pedig a legrosszabb – hazánk a középmezőnyben van. A baj forrása, hogy nagyon kevés zöldséget esznek a fiatalok, és túl sok cukrozott italt fogyasztanak. Másrészt a gyermekeknek csupán hatoda felel meg fizikai aktivitásban az európai elvárásoknak – emeli ki a lap, megírva azt is, hogy az orvosok úgy vélik, a kialakult helyzettel szemben össztársadalmi szinten kell fellépni. Ennek első lépése 2006-ban az iskolai büférendszer reformja volt. A második lépés a chipsadó, a harmadik pedig a heti ötszöri testnevelés bevezetése. Emellett szükség lenne rendszeres, a helyes életmódra nevelő programokra a médiumokban, önkormányzati és iskolai szinten is.