Pénztárcabarát és egészséges böjtölés

Nem mindegy ugyanis, hogy hány napig és hogyan vonunk el táplálékot a szervezetünktől. A legismertebbek a vallási böjtök, jelenleg a keresztények negyvennapos nagyböjti időszakát éljük. A szakértő szerint ilyenkor nem fogyasztanak húst, kerülik az alkoholt, az édességet, kávét, és vannak, akik felhagynak a dohányzással is. Egy ilyen jellegű böjttel dietetikusként is egyet lehet érteni, hiszen negyven nap nem elegendő idő arra, hogy tápanyaghiányok alakuljanak ki, sőt, ez inkább egy egészségtudatosabb táplálkozás felé irányíthatja az embereket. Az MNO az egészséges böjtről kérdezte dr. Pálfi Erzsébetet, a Semmelweis Egyetem Alkalmazott Egészségtudományi Kar dietetikai és táplálkozástudományi tanszékének adjunktusát – írja az mno.hu portálja.

A vallási böjtöket időseknek, gyerekeknek és betegségben szenvedőknek nem kötelező betartani, és dr. Pálfi Erzsébet szerint esetükben nem is ajánlott egyetlen formája sem. A manapság népszerű léböjt daganatos betegeknek például kifejezetten káros. A betegek ilyenkor napi négy-öt liter friss gyümölcs- és zöldséglevet és különböző gyógyteákat isznak, ami tovább növeli az alultápláltságukat. Az orvostudomány semmiképp sem támogatja a léböjtkúrákat rákos betegeknél, mivel ilyenkor nincs meg az elegendő, a szervezet számára minimális tápanyagbevitel sem – emelte ki a szakember.

A vallási böjtölés során nem esznek húst, de fogyasztanak tejet, tejterméket és tojást is, így a szervezet hozzájut a működéséhez szükséges állati eredetű fehérjékhez. Ilyenkor főleg teljes kiőrlésű gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek és magvak alkotják a mindennapi táplálékot.

Dr. Pálfi Erzsébet szerint a meghatározott idejű, negyvennapos böjt előnye, hogy ilyen rövid idő alatt nem alakulhat ki tápanyaghiány, mivel csak egy-egy élelmiszercsoportot zárnak ki. Továbbá kezdete lehet egy hosszú távú egészségesebb életmódnak is. Huzamosabb ideig azonban semmiképp sem szabad böjtölni, mert annak káros következményei lehetnek – tette hozzá a szakértő.

A böjt nem függ össze a télen felhalmozódott méreganyagokkal, dr. Pálfi szerint ugyanis egy egészséges ember esetében a tüdő, a máj és bélrendszer folyamatosan és megfelelő mértékben méregteleníti a szervezetet. A tavaszi böjtölés céljának tehát nem érdemes a méregtelenítést meghatározni. Ehelyett ebben az időszakban érdemes kicsit elcsendesedni, egy lassabb ritmusra váltani, magunkba nézni és a testünk mellett a lelkünkre is odafigyelni. A kevesebb táplálékbevitel miatt várható testsúlycsökkenés, de fontos, hogy a böjtölést ne keverjük össze a diétával – fogalmazott dr. Pálfi, aki hozzátette azt is, az egészséges táplálkozással kapcsolatban gyakran hallani olyan ellenérveket, hogy sokkal drágább, a zöldségből, gyümölcsből és a minőségi alapanyagból készült ételek ugyanis jóval többe kerülnek. Dr. Pálfi szerint ez csupán tévhit, hiszen az emberek az egészségtelen ételekkel, például az agyoncukrozott fehér lisztből készült péksüteményekkel vagy az üdítőkkel, édességgel csupán üres kalóriákat visznek be a szervezetükbe. Ha az ezekre költött pénzen inkább teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret, szezonális zöldséget vagy gyümölcsöt vásárolnának a piacon, nem lenne pluszkiadásuk, hiszen csak átcsoportosítanák a pénzüket.