A mentősök szerint kis túlzással akkor is ki kell menni egy beteghez, ha feltörte a cipő a lábát.
Stressz, állandó készenlét, rengeteg túlóra, rossz munkaszervezés. Mégis mi tartja a mentősöket szolgálatban? Miért teszik ki magukat napról napra komoly veszélynek, amiért egyébként veszélyességi pótlék sem jár? Vasárnap volt a mentők napja, kedden az ápolókkal tüntet sok mentős. Rohamkocsisokat kérdeztett a hvg.hu a munkájukról.
„Én Budapest egyik legnagyobb állomásán dolgozom és elleptek minket a poloskák. Annyira, hogy nem tudtunk hova leülni, meg lefeküdni, mert teli volt minden velük. Valószínűleg az egyik betegről hordtuk át. De ezt ne úgy képzeld el, hogy egy-két bogár mászott a falon. Csomókban lógtak!" – mondja egyikük. Hetekig könyörögtek, hogy takarítsák ki őket, amire az volt a válasz, hogy „nem fogjuk tudni bebizonyítani, hogy innen vittük haza őket", és hogy „nem aludni járunk be, minek nekünk ágy". Elmondásuk szerint pokrócot, lepedőt sem tudnak mindig cserélni: egy nap átlagosan öt fekvőbetegre számítanak, a kocsiban mégis csak 1-2 darab van belőlük. Ha egy műszak alatt több olyan beteget szállítanak, aki saját testnedveiben fekszik, „az bizony kifejezetten problémás".
Fertőzések, veszélyességi pótlék és egyéb létező és nem létező dolgok a teljes cikkben