Professzorok jelezték: ez nem maradhat így a magyar egészségügyben

A Magyarországon zajló klinikai vizsgálatok számát fel kell pörgetni. Szakemberek szerint jelenleg túlszabályozás jellemző a mindenféle fázisban lévő gyógyszercégek által kezdeményezett vizsgálatokra, hangzott el a Bristol Myers Squibb (BMS) által szervezett háttérbeszélgetésen, amit az Amerikai Egyesült Államok (USA) kereskedelmi tanácsosának rezidenciáján tartottak, s amelyről az economx.hu tudósított.

Húsz évvel ezelőtt egy egy-két millió forintos gyógyszer az egészségbiztosító számára extra drágának számított, ma a legdrágább terápia egy beteg esetén 1,1 milliárd forintba kerül, mondta Dávid Tamás, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ártámogatási főigazgató-helyettese. Az egészségbiztosítási alap (E-alap) kiadási oldala 4700 milliárd forint, ebből gyógyszerekre 2025-ben 727 milliárd forint jut. A bevételek 54 százalékát adják a járulékbevételek, a 40 százalék pedig a központi költségvetésből érkezik. A tervezhetőséggel kapcsolatban a NEAK főigazgató-helyettese elmondta, hogy az elmúlt öt év adatai szerint általában kilenc százalékkal nőtt évente a gyógyszerkiadás, a változás főleg az új, drágább terápiák miatt van, példaként említette Dávid Tamás, hogy 2015 óta a gyógyszer kiadások összege megduplázódott.

Ma a legdrágább készítményekre a gyógyszer kiadások 27 százalékát költi az egészségbiztosító, a drága terápiákat a betegek 0,41 százaléka kapja, ez pedig súlyos aránytalanságot jelent, ezzel kezdeni kell valamit, átláthatóságra és kiszámíthatóságra van szükség, sorolta az egészségbiztosító szakembere.

Tavaly 20 ezer beteg gyógyulására 100 milliárd forintot költött a NEAK, ezek a készítmények még nem voltak támogatott terápiák, emelte ki Dávid Tamás. Volt olyan terápia, ami Magyarországon hamarabb lett elérhető méltányossági alapon, mint a nyugat-európai országok többségében, utalt a sikertörténetekre a főigazgató-helyettes.

A BMS által szervezett kerekasztal beszélgetésen elhangzott, hogy az orvosi béremelés után a szakma részéről a klinikai vizsgálatok terén elfogyott a motivációs erő. Illés Árpád, a Debreceni Egyetem, Hematológiai Osztály, Belgyógyászati Klinika, Általános Orvostudományi Kar, osztályvezető főorvosa szerint tovább kell folytatni a kutatásokat, nem szabad engedni, hogy évről évre csökkenjen a klinikai vizsgálatok száma az intézményekben. 

Erre reagálva Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora kiemelte, új utakat kell keresni, ez pedig a kollaboráció. A klinikai vizsgálatok vonatkozásában az OKFŐ alá tartozó intézményekben csökkent a vizsgálatok száma, túl nagy az adminisztrációs teher, jelenleg a klinikai vizsgálatokat az egyetemi klinikák viszik a hátukon, ezen a rektor szerint pedig mihamarabb változtatni kell. Merkely Béla beszélt arról is, hogy a Semmelweis Egyetem szervezett egy olyan képzést az orvosok számára, ahol arra készítették fel a fiatal kollégákat, hogy hogyan kell klinikai vizsgálatokat szakmai oldalról szervezni és kivitelezni. Több mint 130 kiváló szakember végezte el a kurzust, emelte ki az egyetem rektora.