A radioembolizációnál egy tumor érútjait használva juttatnak be sok százezer pici sugárzó bombácskát.
Nemrég Magyarországon egy májdaganatos beteg (egy 72 éves férfi) megkapta az első radioembolizációs kezelést. Hozhat-e ez áttörést a rákellenes harcban? – erről kérdezte az nlcafe.hu dr. Bánsághi Zoltánt, a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikájának igazgatóhelyettesét, a műtétet vezető főorvost.
A ráknak nincs univerzális ellenszere. Akit lehet, megoperálnak, akit nem, annál kemoterápiát és sugárkezelést ír elő a protokoll. Hatásos lehet a biológiai, az immun-, illetve a célzott terápia is. A radioembolizáció önálló útja a rákgyógyításnak?
Mivel sugárhatás van benne, akár a sugárterápiák csoportjához is tartozhat, ugyanakkor lokálisan akar hatni, akárcsak a sebészi beavatkozások, de valójában az intervenciós radiológia éren keresztüli, úgynevezett lokoregionális tumorterápiásmódszerei közé tartozik. A daganatterápiás gondolkodásban általában két fő megközelítés létezik. Az egyik szisztémásnak, tehát a betegséget az egész szervezetet érintőnek tekintve, olyan terápiákkal dolgozik, amelyek mindenhová eljutnak – ilyen például a kemo- vagy az immunterápia. A másik, a lokális megközelítést alkalmazzák a sebészeti és a sugárkezelések, valamint az intervenciós radiológiai onkoterápiák. Ilyen eszköz a radioembolizáció is, amellyel az éren keresztül egy helyre visszük be a sugárhatást. Az ilyen lokális, vagy lokoregionális hatású terápiáknál lehet az is, hogy a betegség nemcsak egy helyen van, azaz nem lokális, de ha van egy domináns pont, amely az egész betegségtörténet, a túlélési idő, az életminőség szempontjából meghatározó, és ha a betegség domináns helyén, lokálisan végzünk is terápiát, azzal az egész szervezetet támogatjuk. Ezzel akkor is jó eredmény érhető el, ha tudjuk, hogy másutt is vannak rákos sejtek.
Gondolom, ez a módszer nem csak a májon alkalmazható. Miért a májon végezték először?
Elméletileg nem kell, hogy a májra korlátozódjon, hiszen a radioembolizációnál egy tumor érútjait használva juttatunk be sok százezer pici sugárzó bombácskát, de a gyakorlatban szinte kizárólag a májban végezzük. Az éren keresztüli katéteres tumorterápia nem új, hiszen az 1970-es évek közepétől végzünk ilyesmit, de akár gondolhatunk előzményként arra is, hogy már az 1950-es évek elején adtak be citosztatikumokat artériákon keresztül.
Valamiért mégsem ebben látták a jövő útját, ha egyszer nem ezt a módszert fejlesztették elsődlegesen?
Az orvosi terápiák fejlődésében sok tényező szerepel. Az 1950-es évek óta az egészségipar kialakulásának és térnyerésének korszakát éljük, ahol a terápiák piaci megjelenésének mindinkább meghatározó tényezője a fejlesztés megtérülése és a profit.
További részletek a cikkben.