• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ragaszkodnak a magyar kórházak a latin blablához

Lapszemle Forrás: penzcentrum.hu

A Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja szerint fontos a latin nyelvű leírás az egészségügyi dokumentációban, mert az az orvosoknak szól.

A szóbeli betegtájékoztatásnak viszont közérthetőnek, teljes körűnek és magyar nyelvűnek kell lennie – tette hozzá Tamás László János, aki szerint a kétnyelvű diagnózis-leírás is értelmetlen lenne - olvasható a penzcentrum.hu portálon.

A betegek számára egy dolog nagyon fontos: az, hogy közérthetően mondjuk el nekik, mi a bajuk, mi a teendő és mi a továbblépés következő eleme – hangsúlyozta a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja az InfoRádiónak.

Tamás László János hozzátette: olyan beteggel még nem találkozott, aki azt kérte volna, hogy a zárójelentésében a hosszú latin szöveget magyarul írják le. Ezek a dokumentumok igazából nem is a betegek számára készülnek.

„Általában az orvosi iratok egy másik orvosnak íródnak, aki lehet egy szakorvos kolléga vagy egy háziorvos. A dokumentum, a lelet a betegé, de őróla szól, másnak. A világon mindenütt az orvosok egymással orvosi nyelven kommunikálnak, ami alapvetően latin vagy angol. Ez a kommunikáció felénk szól" – mutatott rá a szakember.

Ugyanakkor – fűzte hozzá – a betegnek alapvető joga, hogy tudja, mi a baja és mi a teendője. Ezt a tájékoztatást számukra feltétlenül meg kell adni. Ennek megvan a lehetősége és ezzel egyet is értek – jelezte.

Tamás László János szerint azonban az, hogy egy orvosi iratnak milyen nyelven kell íródnia, mellékes kérdés, mert nem ez a lényeg.

Több tízezer beteget láttam már életemben. Az orvosi dokumentumaikat azért gyűjtik, hogy a következő orvosnak meg tudják mutatni. Senki nem olvasgatja otthon a zárójelentését, miért is olvasgatná? – fogalmazott a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja.

Azt persze nem könnyű kivédeni, ha a beteg azt mondja, nem kapott kellő tájékoztatást az orvosától.

„Azt, hogy mi hangzott el az orvos és a beteg között, csak ez a két ember fogja tudni. Akármilyen nyelven írunk akármiről, akármit teszünk, soha olyan dokumentumot nem fog találni, ami egy félórás beszélgetést dokumentálna, hogy ki mit mondott a másiknak és ki mit értett meg belőle" – mutatott rá Tamás László János.