Nincs mozgástér a struktúraátalakításra

A struktúra átalakítására tett kísérletek kudarca azt mutatja, az egészségügy nem rendelkezik valós mozgástérrel az ellátórendszer újraszervezéséhez. Jövőre az idei esztendőhöz képest 179, illetve 203,8 milliárd forint közötti többlet jut az ágazatnak, attól függően, hogy az egészségügyi kiadásokhoz sorolják vagy sem a pénzbeli kiadások 24,5 milliárdos plusz összegét, sorolta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, mondván: a gazdaság teljesítménye határozza meg, hogy mennyi jut az egészségügyre. Mindez a Nézőpont Intézet által szervezett konferencián hangzott el, ahol a „Gyógyuló egészségügy" igazolásaként elsőként Banai Péter Benő sorolta a gazdaság kedvező adatait, s hogy ennek kapcsán mennyi többlet jut a gyógyító munkára – olvasható a medicalonline.hu portálján.

A közel 200 milliárd jelentős része béremelésre fordítódik (80,6 milliárd), amely az államháztartásért felelős államtitkár szerint például azt eredményezi, hogy míg 2008-2009-ben az egészségügyi szakdolgozók bére szinte láthatatlan volt a nemzetgazdasági átlaghoz képest, a 2016-tól emelkedő bér meghaladja azt. A gazdasági szakemberek kalkulációi alapján – még mindig a fenti példánál maradva – 70 százalékos reálbér növekedés valósul meg, amelyben ráadásul az adó 1 százalékos csökkentéséből adódó, ugyancsak a dolgozók zsebében maradó többlet még nem is szerepel. A gyógyító-megelőző ellátásokra 2010-hez képest 362,9 milliárddal jutott több – bár ebbe már a béremelések is benne foglaltatnak, míg a háziorvosi kassza növekménye eddig 54,6 milliárd forint. Az egészségügy azonban nemcsak pénzkérdés, hanem – többek között – hatékonyságé is, amelynek segítségével kiküszöbölhető, hogy évről évre újratermelődjön az adósságállomány, szögezte le az államtitkár.

Másféle megközelítésben látja az ágazati helyzetet a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) korábbi elnöke. Az ellátórendszerrel kapcsolatos makacs politikai tévhitek egyike – emelte ki Velkey György –, hogy a kórházi rendszer méltánytalanul túlfizetett. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben meggyengült alapellátás és járóbeteg szakellátás mellett, a fekvőbeteg intézmények osztályai, illetve a hozzájuk tartozó szakambulanciák és járóbeteg ellátó egységek adnak lehetőséget a súlyosan beteg magyar társadalom gyógyítására. A Bethesda Kórház főigazgatója cáfolta, hogy az azonos kultúrkörbe tartozó országokkal összehasonlítva, illetve a beteg magyar társadalomhoz képest sok lenne a kórházak, illetve az ott kezeltek száma. „Rendszerszinten a magyar kórházak nem hospitalizálják túl a betegeket" – jelentette ki. A fentiek magyarázzák az adósságok keletkezésének okát: ha a kórházak fele gazdaságilag tarthatatlan helyzetben van, mert éves költségvetésének több mint 10 százalékát meghaladja az adóssága, a kórházi rendszer egészének esetében pedig ez az arány 8 százalék, akkor nem egyéni, hanem rendszerhibáról kell beszélni.