Reményteli kutatás a koraszülötteknek

Egy inkubátor, amely látszatra egy anyaméhre emlékeztet, növelheti a súlyosan fejletlen koraszülöttek életben maradási esélyeit. Ezen dolgozik a philadelphiai gyermekkórház orvoscsapata, Alan Flake magzatsebész vezetésével. A készüléket, amelyben különböző vérkörök segítségével mesterségen utánozni tudták az anyaméh körülményeit, április végén mutatták be a Nature Communications című tudományos szaklapban. Az inkubátort báránymagzatokkal tesztelték – olvasható a Népszava – online oldalán.

Flake doktor szerint a cél a terhesség 23. heténél előbb világra jött koraszülöttek megmentése, mivel jelenleg alig 10 százalékuk marad életben, és közülük is 70-90 százaléknál fordulhatnak elő súlyos rendellenességek. Különösen a tüdő kifejlődését fenyegeti veszély, mert ebben az időszakban a magzati tüdő folyadékkal teli környezetben működik és még nem tudja feldolgozni a kívülről beáramló levegőt. Az akut légzési zavarok végzetesen károsíthatják a születendő gyermek agyát.

Az amerikai kutatók elképzelése az volt, hogy egy folyékony szűrőt helyeznek el az anyaméh és a külvilág közé arra a néhány hétre, amely alatt a magzat tüdeje kifejlődik. A báránnyal folytatott kísérlet sikeresnek tűnik. Bár egyelőre nehéz lenne megjósolni a kísérlet hosszú távú jövőjét, a szakértőket is meglepte, hogy a báránymagzatok milyen jó fizikai válaszokat adtak. Mint a Nature Communications-ben megjelent cikk szerzője, Emily Partridge megállapította, a siker titka minden bizonnyal az, hogy nem alkalmaztak külön szivattyút, hanem maga a magzat felelős saját vérkeringéséért.

Akadnak azonban a nemzetközi tudományos életben, akik máris fenntartásaikat hangsúlyozzák. A francia René Frydman szerint - aki hazájában a lombikbébi-program úttörője volt - az amerikai kollégák munkája nagy előrelépést jelent, de a rendszer jelenleg csak azokra alkalmazható, akik császármetszéssel jönnek a világra, és nem természetes úton, amelynek során jobban ki vannak téve fertőző tényezőknek. Ráadásul a terhesség e szakaszában sokkal veszélyesebb az anyára nézve a császármetszés végrehajtása. A francia professzor ugyancsak kérdésesnek tartja, hogy az emberi magzat vérköreinek csatlakozását meg lehet-e oldani ugyanúgy, ahogyan azt Flake-ék a bárányéval tették. Frydman úgy látja, hogy a bárányokkal való kísérletezés eredményes lehet a trombózis-kockázat tanulmányozásában, de nem biztos, hogy ez érvényes az agy vérellátására vonatkozó kutatásban is.

A kutatásról és a koraszülött-ellátás fejlődéséről bővebben a teljes cikkben