• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Újra terjed a szamárköhögés Amerikában

Lapszemle Forrás: mno.hu

Többen tudták, hogy épp a gyerekbénulás elleni oltás hatékonyságát vizsgálják, mint azt, ki az elnök.

Az oltásellenes mozgalmak ma is súlyos károkat okoznak, ha pedig támogatóik a múlt században is ennyire aktívak lettek volna, akkor a fekete himlőtől és a gyerekbénulástól is retteghetnénk. A két betegség felszámolásának történeti jelentősége van: az előbbitől a világ már hivatalosan is mentesült, utóbbinak páni rettegést okozó előtörése, majd sikeres megállítása védőoltásokkal a XX. század közepén generációk emlékezetébe vésődött be hazánkban is - írta a Magyar Nemzet annak kapcsán, hogy híre jött: a szamárköhögés átoltottsága a legfelkapottabb Los Angeles-i iskolákban Dél-Szudán szintjére süllyed, az oltatlan gyerekek körében a betegség újra terjed.

Ma az Egyesült Államokban ugyanaz történik, ami az Egyesült Királyságban 1980 környékén. – Ott az oltást 1957-ben vezették be, a betegség gyakorisága egyből jelentősen csökkent. Változás 1975-ben történt, amikor felvetődött annak gyanúja, hogy a vakcina neurológiai károsodást okozhat – mondja Ferenci Tamás orvosbiológiai mérnök, klinikai biostatisztikus, az Óbudai Egyetem adjunktusa. Hozzáteszi, hogy az akkor használt oltóanyag valóban kevésbé volt biztonságos, mint a mai, de az ártalmasságáról szóló rémhírek erősen túlzóak voltak. Mégis elérték azt, hogy az országos átoltottság 80 százalékosról 30 százalékosra csökkenjen a hetvenes évek végére. Két évben is akkora járvány tört ki, amekkorára csak az ötvenes években, a védőoltás bevezetése előtt volt példa. A helyzet rendeződött, az átoltottság újra magasabb, bár a betegség aktuális előretörése a briteket is érinti.

Magyarországon a szamárköhögés elleni oltást 1954-ben vezették be, a betegség igen súlyos járványügyi szakaszában: az előtte lévő évben több mint 50 ezer megbetegedés történt. A vakcinázás megkezdése után az előfordulása drámaian visszaesett, majd lényegében el is tűnt Magyarországról. A kór megszűnéséről azonban még ma is túlzás lenne beszélni, ugyanis a korábban említett új oltóanyag kevesebb mellékhatásának az az ára, hogy kevésbé is ad robusztus immunitást: idővel érzékelhetően gyengülhet a védelem, így serdülők és felnőttek áteshetnek a betegségen. Viszont ilyenkor a szamárköhögés jóval enyhébb lefolyású – szemben a csecsemőkorival, amelynél a kórkép modern ellátás mellett sem elhanyagolható halálozási kockázattal jár.

Felnőttkorban a betegség egyetlen tünete akár az elhúzódó köhögés is lehet, a kórt pedig nem is diagnosztizálják. A veszélye sokkal inkább az, hogy a fertőzést a felnőttől egy még oltatlan csecsemő kapja el – emiatt is ajánlják azt, hogy a gyereket tervező szülők, illetve a kicsivel érintkező nagyszülők, rokonok még időben oltassák magukat újra. Még több betegség, még több tény a teljes cikkben