Egyes beavatkozások esetében szinte alig történt változás az erre a célra elkülönített milliárdok dacára.
Csípőprotézis műtétre közel 4, térdprotézis műtétre valamivel több mint 8 hónapot kell várniuk a magyar betegeknek a friss statisztikák szerint. A leghosszabb mégis a szaruhártya műtétekre a várakozási idő: több mint egy évet várhatnak a betegek. Ráadásul ez csak az országos átlag, ennél jóval hosszabb várólistával szembesülhetnek a műtétre várók az egyes intézményekben. A tavalyi adatokkal összevetve a 2025 eleji számokat, felemás kép rajzolódik ki: míg a várólistán lévők száma sok esetben rengeteget nőtt, a várakozási idő mégis csökkent. Egyes beavatkozások esetében azonban szinte alig történt változás az erre a célra elkülönített milliárdok dacára - írta a pénzcentrum.hu.
A NEAK által közétett adatok alapján megállapítható, hogy egyes műtétek esetében javult, míg más beavatkozások esetén romlott a helyzet tavaly óta. Nem változott, hogy még mindig a szaruhártya műtétre kell a legtöbbet várni, több mint 15 hónapot. A várakozók száma pedig változatlanul a térdprotézis, csípőprotézis és szürkehályog műtétekre a legtöbb, és 27-45 százalékkal több beteg várakozik ilyen beavatkozásokra most, mint egy éve.
Szaruhártya műtétre 349 fő várt 2024 elején, jelenleg - 2025. január 2-i lekérdezés alapján - 406 fő várakozik 60 napnál régebben. Ez nem is olyan sok, hiszen például szürkehályog műtétre 2024-ben 4020, 2025-ben 5112 fő várakozott. Hogy lehet akkor, hogy mégis a szaruhártya műtétre kell átlagosan 15 hónapot várni a két hónapja várakozóknak?
Arányaiban a legtöbbet az epekő laparoszkópiára várakozók száma nőtt, az átlagos várakozási idő azonban maradt 65 nap. Ez adódhat abból is, amire kitértünk korábban: az epekő műtét esetében is csak a tartósan 60 napon túli várakozási idők esetében vezetik a várólistát a kapacitáshiány miatt, amire a NEAK hivatkozik. Ha több intézmény esik ebbe a kategóriába, akkor értelemszerűen a listán is több a várokozók száma.
Továbbiak a teljes cikkben