Rezidensügy: visszafogott megértés

Teljes mértékben egyetért a rezidensek által feltárt problémákkal Éger István, és támogatja a mozgalmat. A Magyar Orvosi Kamara elnöke ugyanakkor szomorúnak tartja, hogy tíz éve jelzik folyamatosan a gondokat az éppen aktuális kormányzatnak, csak soha nem találnak meghallgattatásra. Szerinte a kegyelemdöfést az egészségügyi államtitkárság által kidolgozott, és hamarosan kormány elé kerülő Semmelweis Terv jelentette, amely semmilyen módon sem kezelte a humánerőforrás-problémát. Ezzel deklarálta a kormány, hogy nem fog történni semmi ezen a téren - szögezte le.

A rezidensek módszerével is egyetért, ezt maguk is kipróbálták a háziorvosok körében 2008-ban, akkor azonban kevés „felmondólevél", pontosabb szerződésbontás gyűlt össze. Arra a kérdésre, hogy ő maga csatlakozik-e a kezdeményezéshez, úgy felelt: orvosként ezt nem teheti, mert nyolc éve főállású kamarai elnök, praxisában pedig helyettesítik.

Hozzátette: a csatlakozás amúgy sem a szakmai szervezetek aktivitásán, hanem egyéni döntéseken múlik.

Kertai Aurél, a Magyar Orvosi Kamara budapesti háziorvosi szekciójának elnöke is egyetért a rezidensekkel. Mint mondta: a háziorvosok is hasonló gondokkal küzdenek. Duplájára kellene emelni a praxisok finanszírozását ahhoz, hogy megfelelő körülmények között működhessenek, s megfelelő bért fizethessenek az alkalmazottaiknak.

Arra a kérdésre, várható-e, hogy a háziorvosok nagy számban csatlakoznak a kezdeményezéshez, úgy fogalmazott: nem valószínű, mert túlnyomó többségük vállalkozási formában működik, s már inkább az idősebb korosztályhoz tartozik, családja van, amelyet az akció sikertelensége esetén nem tudna eltartani.

A fiatalabb háziorvosoktól pedig azért nem várható a csatlakozás, mert praxisuk megvásárlásához hitelt vettek fel - sokszor szüleik házát felajánlva fedezetként -, amelyet minden hónapban törleszteniük kell.

Más háziorvosok azt vetették fel, hogy ha szerződést bontanának az egészségbiztosítóval, akkor a praxisuk elértéktelenedne, és azt még annyiért sem tudnák eladni, mint amennyit most ér a piacon.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke úgy fogalmazott: a rezidensek olyan munkajogi és személyes élethelyzetben vannak, hogy érdekeiket a lehető legjobban tudják képviselni. Más a helyzet viszont a szakdolgozókkal. Nekik azt a megalázóan kicsi jövedelmet sincs módjukban kockáztatni egy bizonytalanért. Többségük már nem fiatal, s nem beszél nyelveket, ezért a külföldi munkavállalás lehetősége csekély. Sokan olyan térségben élnek, ahol az egyetlen álláslehetőséget a kórház kínálja számukra. Ráadásul a sokat hangoztatott munkaerőhiány is csak látszólagos körükben, valójában ugyanis rengeteg szakdolgozó nem tud elhelyezkedni.

Hiába lenne szükség az egészségügyi intézmények optimális működéséhez sokkal több ápolóra, nem veszik fel őket, mert a minimálisan előírt létszám fölé nem mennek az intézmények. Ezért a kamara nem buzdíthatja tagságát a rezidensek kezdeményezéséhez való csatlakozásra - szögezte le Balogh.