Robbanásszerűen nőtt a fiatalkorú közmunkások száma

A magyar kormányzat egyik legnagyobb oktatási sikereként kommunikálja az iskolai igazolatlan hiányzások évek óta tartó csökkenését. A szlogen szerint a családi pótlék folyósításának iskolába járáshoz kötésével sikerült megfékezni a problémás gyerekek iskolakerülését. Aki ötven óránál többet hiányzik, attól megvonják az iskoláztatási támogatást, vagy közismertebb nevén a családi pótlékot - írja a Magyar Nemzet.

Az adatok látszólag az intézkedés hatékonyságát támasztják alá, hiszen 2011 óta az általános és a középiskolákban évi 29 ezerről 13 ezer alá esett azoknak a diákoknak a száma, akikkel szemben alkalmazni kellett a szankciót. A lap azonban most közérdekűadat-igényléssel megszerezte az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a hiányzások iskolatípusonkénti statisztikáját, amelyből kiderül, hogy korántsem ilyen jó a helyzet. Az általános iskolákban ugyanis – vagyis azokban az intézményekben, ahol még minden gyermek tanköteles – folyamatosan nő az iskolakerülő gyerekek száma.

Míg a 2012–2013-as tanévben még csak 5165 diáktól kellett 50 óránál több igazolatlan hiányzás miatt megvonni az iskoláztatási támogatást, a következő évben már félezerrel több, 5659 gyerek járt így, míg a 2014–2015-ös tanévben már közel hatezer gyerektől vonták meg a családi pótlékot, vagyis két év alatt majdnem húsz százalékkal nőtt az általános iskolás mulasztók száma. Az adatokból az is kiderül, hogy minden évfolyamon nőtt az iskolakerülő gyerekek aránya, de a legtöbb mulasztó a felső tagozatból, azon belül is a hatodik és a hetedik osztályból kerül ki.

Az igazolatlan mulasztások csak a középfokú iskolákban csökkentek, jobbára azért, mert a tankötelezettség 16 évre való leszállítása lehetőséget ad arra, hogy az iskolák megszabaduljanak a problémás gyerekektől, vagy a diák maga hagyja el végzettség nélkül, fiatalkorúként az iskolarendszert.

2013 és 2015 között több mint tizenegyszeresére nőtt a 18 évesnél fiatalabb közmunkások száma - idézte a megdöbbentő adatot a lap.