• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Röntgen, CT, PET-CT: kivizsgálják, ki vizsgáljon

Lapszemle Forrás: Medical Online

Bár Magyarországon is létezik előírás a radiológiai vizsgálatok engedélyeztetéséről, a gyakorlatban a vizsgálatokat elrendelő orvosok feladata a mérlegelés.

Németországban az orvosok által rendelt diagnosztikai radiológiai vizsgálatok kizárólag a sugárvédelmi hatóság engedélyezése után végezhetők el. A szigor oka: minden második radiológiai beutalás felesleges Az óvatosság már csak azért sem árt, mivel egy nemzetközi felmérés szerint a gyermekeken végzett CT vizsgálat kétszeresére-háromszorosára növeli a gyermekkori leukémia és agydaganat kialakulásának kockázatát - írja a Medicalonline.

Ennek ellenére a röntgenberendezések sugárterhelése miatt sehol sem korlátozzák az embereken elvégezhető vizsgálatok illetve kezelések számát – vagyis nem létezik olyan dózis, amelynek átlépése minden körülmények között tilos -, mivel a negyvenes éveik végén, ötvenes éveik elején járó nők esetében például már nagyobb a kockázata egy rejtve maradó elváltozásnak, mint a két évente ajánlott mammográfiai vizsgálatból eredő sugárterhelésnek. De hasonló a helyzet akkor is, amikor egy rosszindulatú daganat terápiája során, protokoll szerűen, néhány hónapos eltéréssel kell elvégezni egy-egy sugárterheléssel járó vizsgálatot, vagy kezelést.

Bár Magyarországon is létezik a németországihoz hasonló előírás – 31/2001-es EüM. rendeletben – a hazai gyakorlatban azonban elsősorban a vizsgálatokat elrendelő orvosok feladata alaposan mérlegelni, hogy valóban szükséges-e a vizsgálat e formája vagy sem, amelyek közül egyébként nem mindegyik jár sugárterheléssel. Ez utóbbi szempontjából a diagnosztikai készülékek két nagy csoportját különböztethetjük meg: az ionizáló sugárzást kibocsájtókat, s azokat, amelyeknél nincs ilyen veszély. Ez utóbbi csoportba tartoznak például az MR illetve ultrahang készülékek, míg a közvélemény által ismert, „klasszikus" röntgenberendezések, a CT-k és PET-CT-k az előbbi kategóriába sorolhatók.

További tészletek a weboldalon.