Rosszabb a helyzet, mint ahogy kinéz

Hatékony áthidaló gyógymódnak mondja dr. Lacza Zsombor, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese a munkatársaival közösen kifejlesztett vérplazma-terápiát a koronavírus-betegség kezelésében. A jó hír után jöjjön a kellemetlen: a kutató szerint a járványhelyzetet illetően rosszabbul állunk, mint ahogy kinéz - írja az index.hu.

Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem rektora mintha azt nyilatkozta volna a minap, hogy a koronavírus-vakcina már hatféle változatban létezik, és két hónap múlva kereskedelmi forgalomba kerülhet, de terápia, azaz gyógymód még nincs korunk pestisére. No de akkor van terápia vagy nincs?

Van terápia, éppen a Semmelweis Egyetemmel együttműködésben dolgozunk rajta. Azok a betegek, akik súlyosan érintettek a vírus által és kórházba kerültek, majd néhány napon belül kapnak egy lábadozó beteg véréből kinyert plazmát, az jelentősen átsegíti őket ezen a nehéz időszakon. Ők jó eséllyel nem zuhannak tovább a betegségbe, és elkerülhetik, hogy lélegeztetőgépre kelljen kapcsolni őket. A plazmaterápiának ez a célja, ebben hatékony, támogató terápiaként működik.

Ha valaki élet-halál között lebeg, akkor bármilyen terápiát érdemes alkalmazni, ami javulással kecsegtet.

Ez igaz. Az első hullám idején sok olyan beteg kapott plazmaterápiát, aki végállapotú volt, azaz már lemondtak róla, és még közöttük is akadt olyan, akin ez a gyógymód segített, az illető szép lassan, de meggyógyult.

Az önök terápiájáról április környékén jelentek meg az első cikkek, azóta eltelt öt hónap. Rendelkezésre áll-e már statisztikailag értékelhető anyag a módszer sikerességét illetően?

Két dolog van. Először is, mi folytatunk egy felmérést. Húsz betegre terveztünk egy úgynevezett pilótavizsgálatot, ebből azt láttuk, hogy a terápia működtethető, van elég donor, továbbá biztonságos, szövődménnyel nem jár, és főleg hatékony, amit egyelőre csak vélelmezünk a laborparaméterek alapján. De azt mondják a kezelőorvos kollégák, hogy a plazma beadása után már másnap láthatóan jobban van a beteg. Mindez sok embernek elég ahhoz, hogy ezután lassan meggyógyuljon – természetesen és sajnos nem mindenkinek. A huszonhárom beteges mintánkból tizenhatan túlélték a betegséget, azaz meggyógyultak. Ez az adat összhangban áll a nemzetközi mutatókkal, hiszen a plazmaterápiát nem csak mi fejlesztettük ki és alkalmazzuk. Az Egyesült Államokban például nagyszámú mintán, ötezer beteg kapott hasonló terápiát, ugyanilyen százalékos eredménnyel.

További részletek a cikkben.