Rosta Gábor Houstonban húzott robotkesztyűt

A soproni fiatalember, Rosta Gábor édesapja nyomdokain halad, orvosnak készül. A sebészet, ezen belül is a speciális felkészültséget igénylő érsebészeti szakterület érdekli. Nemrégiben Houstonban bepillantást nyerhetett a XXI. századi orvoslás – ezzel együtt az űrorvoslás – rejtelmeibe. Rokonaink élnek Houstonban, általuk vehettük fel a kapcsolatot dr. Garami Zsolt radiológus főorvossal, aki a helyi Methodist kórház agyiultrahang-részlegének a vezetője – így kezdte el tengerentúli történetét Rosta Gábor, aki szegedi egyetemi éveit megelőzően a soproni Széchenyi-gimnáziumban érettségizett, s tanult meg angolul – írja a Kisalföld Napilap cikke nyomán a kisalfold.hu portálja.

Dr. Garami Zsolt az asztronauta-vizsgálatokkal szerzett hírnevet az Egyesült Államokban. Ő ajánlotta fel számomra a három hónapos szakmai gyakorlat lehetőségét. Ennek azért is örültem különösen, mert a szív- és érsebészet egyik szellemi atyja, Michael E. DeBakey épp abban a kórházban, a Houston Methodist Hospital Systemben tevékenykedett. E kórház tényleg amerikai léptékű: 95 ezren dolgoznak benne. Jellemző a méretére, hogy amikor kinéztem az ablakon, s azt hittem, Houstont látom, kiderült, ez csak a kórház különböző épületeinek hosszú sora. Igen érdekes és tanulságos volt betekinteni az űrorvoslásba – részletezte Rosta Gábor.

Miközben a nemzetközi űrállomás óránként 17 ezer mérföldes sebességgel kering a Föld körül, a NASA földi irányítóközpontjában orvosi ügyelet monitorozza az űrhajósok egészségi állapotát. A stáb magyar tagja, dr. Garami Zsolt vezeti azt a vizsgálatsorozatot, amelynek során ultrahanggal követik nyomon az űrhajósok agyának nyomásváltozását és vénás áramlását.

A kutatáshoz az űrállomás földi másában Garami professzor kiképezte a NASA egyik asztronautáját, Thomas Marshburn orvost arra, hogy ultrahangvizsgálatot végezzen a világűrben magán és társain. Míg a földi körülmények között az ilyen vizsgálathoz speciális gélre van szükség, addig az űrben ehhez egyetlen vízcsepp is elegendő. Igen fontos a NASA és az űrorvoslás közötti együttműködés, amely bámulatos eredményeket produkál. Jómagam is felhúzhattam egy olyan kesztyűt, amivel az űrhajón lévő orvosi robotberendezést lehet irányítani. A kommunikációs csúszás jelenleg alig egy másodperc, de a tervezett Mars-expedíció esetében ez az időeltérés akár 16 másodpercre is növekedhet. Megtisztelő volt a bizalom, hogy együtt dolgozhattam a híres professzorral. Nekem Thomas Marshburn véráramlásának sebességét kellett elemeznem. Részt vettem annak a feladatsornak az elvégzésében is, amikor az űrhajósok testét – még földi körülmények között – 30, 45, 90 fokkal elforgatva mértük az agyi véráramlást. Az elérendő cél az, hogy minél tökéletesebb legyen a keringés biztosítása a súlytalanság állapotában – húzta alá Rosta Gábor.