Sanyarú sors vár a magyar nyugdíjasokra

Magyarországon az időskori függőségi hányados jelenleg megegyezik az OECD országok átlagával, 27,9-el. Azonban ez várhatóan az elkövetkezendő 30 évben csaknem a duplájára emelkedik majd, amely rengeteg terhet fog róni az aktív dolgozó lakosságra és meg fogja nehezíteni az idősek helyzetét. A nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlen lesz, de az idősek szociális helyzetének javítása, vagy csak szinten tartása is nem csak a nyugdíjakon fog múlni. Egész Európában gondot fog jelenteni az idősellátás, az elszigeteltség, vagy akár a demencia, írja a Pénzcentrum.

Az is a jövő nagy problémája lesz, hogy rengeteg idős él elszigetelten, egyedül. 2016-os adatok szerint a 65 éves és idősebb népesség 31 százaléka élt egyedül, tehát 554 ezer fő. Az időseknek sokszor nincs olyan élő gyermeke, aki el tudná látni a gondozását szükség esetén, és ahogy nő az életkor, az arány is romlik: a 65 év feletti nők 11, míg a férfiaknak 21 százalékát érinti ez a probléma.

Az idősotthonok tekintetében elég rossz a helyzet: ezt a szolgáltatást mindössze az idősek 3 százaléka tudja igénybe venni. Idősek otthonában jelenleg 100 férőhelyre 45 várakozó jut a hivatalos statisztika szerint, viszont a nem hivatalos becslések rosszabb arányt mutatnak: azt, hogy 100 férőhelyre nagyjából 60-an várakoznak. A várakozási átlagosan két év, ezért az is nagy terhet ró a családokra, hogy addig valamilyen módon otthon biztosítsák a gondozást.

A gondozási problémák nagyban összefüggnek a mentális betegségekkel, azon belül is főként a demenciával érintett idősek számának növekedésével. Az ő számuk nagyjából 250 ezerre tehető, és közülük is mindössze 6 százalék kerül be idősek otthonába. Viszont arányuk az idősotthonok férőhelyein már jelenleg is 23 százalék az összes bentlakóhoz viszonyítva.