Schanda Tamás: tanultunk az előző uniós ciklusból

Már három évvel az uniós költségvetési ciklus vége előtt az összes egészségügyet érintő pályázatot kiírták. Schanda Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára a Világgazdaságnak azt mondta, a cél az, hogy jövő márciusig a támogatói döntések is megszülessenek.

Az uniós ciklus 2020-ig tart. Mi az oka annak, hogy már ez év közben az összes egészségügyet érintő pályázatot kiírták?
A kiírás és a megvalósítás között nagyon nagy különbség van. A 2007–2013-as fejlesztési ciklusnak az egyik legnagyobb tanulsága az volt, hogy nem írták ki kellő időben a pályázatokat, ezért nem lehetett időben pályázati döntéseket hozni. Ezt a hibát a kormány mindenképpen szeretné elkerülni. Ezért döntöttünk úgy, hogy a fejlesztési forrásokat a leghamarabb meg kell hirdetni, és a lehető leghamarabb oda kell adni a nyertes pályázóknak. Az Európai Unióval vitákat folytatunk, hogy mekkora előleget biztosítsunk, mert azt gondoljuk, nem lehet finanszírozási kérdés az, hogy egy jó ügy megfelelő támogatásban részesül-e és megvalósul-e határidőre. A fejlesztési ciklus első feladata a pályázatok kiírása. Az a célunk, hogy jövő év március végéig az összes uniós forrás vonatkozásában megszülessenek a támogatói döntések. Ezt követően pedig már kizárólag a kedvezményezettek feladata lesz a projektek végrehajtása.

Összegezné, hogy mennyi uniós forrás érkezett Magyarországra?
A 2014–2020-as uniós ciklusban az egészségügyi uniós pályázatokra fordított forrás csak az Emberierőforrás-fejlesztési operatív program (EFOP) keretében meghaladja a 160 milliárd forintot. A felhívásokat meghirdettük, és a pályázatok túlnyomó többségével kapcsolatban már döntés is született, a források kétharmadánál megtörtént a szerződéskötés is. Az a célunk, hogy a következő fél évben a hátralévő döntések is megszülessenek, és a pályázók megkezdhessék a munkájukat.

Melyek voltak a főbb területek, milyen projektekre pályázhattak az intézmények?
Az egészségügyben a 2014– 2020-as fejlesztési ciklusban elsősorban nem a nagy infrastrukturális fejlesztésekre koncentráltunk. Hiszen a konvergenciarégiókban – vagyis Budapesten és Pest megyén kívül – már megvalósultak a nagy kórházfejlesztések. A mostani programozási időszakban a betegbiztonság kapcsán vannak jelentős fejlesztéseink. A másik terület pedig a népegészségügyi és az egészségügyi ellátás minőségének a fejlesztése. A munkaerő megtartásához szükséges fejlesztések is prioritást élveztek: az ösztöndíjrendszer bővítése, a nővérszállók fejlesztése vagy a képzési programok támogatása is prioritás. Érdemes kiemelni az egynapos ellátás fejlesztését is, hiszen az a cél, hogy a betegek minél kevesebb időt töltsenek a kórházban. A népegészségügyi programok között pedig több nagy szűrőprogramot indítottunk, továbbá a prevenciót szolgáló egészségfejlesztési irodahálózatot is tovább bővítjük.

Az egészségügy legnagyobb problémája, hogy kevesen vannak az ápolók és az orvosok. Erre mekkora összeget szántak az uniós forrásból?
A humán erőforrás megtartására, bővítésére több mint 40 milliárd forintot biztosítunk. A fejlesztési források révén nyújtunk ösztöndíj-támogatásokat, illetve olyan képzéseket, amelyekkel magasabb képzettségi fokozatba és ezáltal magasabb fizetési kategóriába kerülhetnek a szakdolgozók. Kulcskérdés a pályaválasztás előtt álló fiatalok ösztöndíja, ezzel támogatjuk azokat, akik elhivatottságot éreznek az egészségügy iránt.

Az előző fejlesztési ciklushoz képest mennyivel több forrás jut az egészségügyre?
Nehéz ezt pontos számokkal kifejezni, mert az előző ciklusban egészen más típusú fejlesztések valósultak meg, a jelenlegiben pedig nem ezeket a fejlesztéseket vittük tovább, hanem eszközbeszerzésekre, az ellátórendszer modernizálására, kiegészítő infrastrukturális fejlesztésekre, a betegbiztonság növelésére, a több és jobb minőségű humán erőforrás fejlesztésére koncentráltunk. Ami még fontos, hogy 2018-ban 542 milliárddal több jut egészségügyre, mint a baloldal által benyújtott költségvetésben, a kormány eddig 400 milliárdot fordított az egészségügyi dolgozók béremelésére és 500 milliárdot fejlesztésekre.