Schmitt-ügy – Pálinkás szerint az akadémiának nincs jogköre vizsgálódni

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerint az Akadémiának nincs jogköre vizsgálatot folytatni Schmitt Pál 1992-ben, a Testnevelési Egyetemen megszerzett úgynevezett kisdoktori címével kapcsolatban, mivel az nem számít tudományos fokozatnak, a köztársasági elnök pedig nem tagja az MTA köztestületének - olvasható a Híradó Online-on. 

Pálinkás József, az MTA elnöke szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményével PhD-fokozatot szerzett kutatók hozzá is intézett petíciójára válaszolt, amelyben hét egyetemi doktor a köztársasági elnök doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú kivizsgálását kérte. Pálinkás József kiemelte: a plágium a tudományban és a szellemi élet valamennyi területén súlyos visszaélés, ennek vádját pedig körültekintően és meggyőzően szükséges bizonyítani vagy cáfolni.

Az MTA elnöke emlékeztetett: a magyar egyetemeken tudományos, PhD-fokozatot szerző kutatók köre világosan elkülönül az 1994 előtt egyetemi doktori címet szerzők körétől. Az 1993-as felsőoktatási törvény lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar egyetemek megfelelő akkreditáció után tudományos fokozatot adhassanak ki, a korábban elnyert, tudományos fokozatnak nem minősülő egyetemi doktori címmel rendelkezők pedig külön eljárásban szerezhették meg PhD-fokozatukat - fejti ki.

Pálinkás József továbbá arról is beszélt, hogy az MTA tagjai, illetve köztestületei tagjai körében is szigorú tudományetikai elveket érvényesít, amelyeket nem írhat felül a tudományos előmenetel kényszere. Az MTA elnöke leszögezte, személy szerint is arra törekszik, hogy a tudományos címeket és elismeréseket átlátható eljárásrendben és világos, a kiválóságot szem előtt tartó követelményrendszerben ítéljék oda a tudomány jeles művelőinek.

Mint ismeretes, a hvg.hu a múlt hét közepén arról írt, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-es doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával: a 215 oldal legnagyobb része, mintegy 180 oldal Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját.

Schmitt Pál köztársasági elnök szerdán reggel szólalt meg először személyesen az ügyben és visszautasította a plágiumvádat. Egy rádióinterjúban elmondta, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát, ellenben 21 különböző forrásból dolgozott, és ha tehetné, ismét ugyanígy járna el. Arra is kitért, hogy az akkori szabályozás alapján "bőven megengedhető volt", hogy csak a felhasznált irodalmat - köztük első helyen Georgiev munkáját - tüntesse fel disszertációban, és ne készítsen láb-, illetve végjegyzeteket.

Hét egyetemi doktor hétfőn nyújtott be petíciót a doktori disszertációját illető plágiumgyanú kivizsgálásáért. A tudományos kutatók a peticiok.com-on publikálták a Semmelweis Egyetem rektorának, a nemzeti erőforrás miniszternek és az MTA elnökének címzett beadványt, amelyben azt írták, a plágium gyanúját csak tisztességes, alapos és mindenre kiterjedő vizsgálat - tehát a különböző szövegek gondos, szakértő összehasonlítása - után lehet elvetni.

A Semmelweis Egyetem kedden azt közölte az MTI-vel: az intézmény rektora előző nap tényfeltáró bizottság létrehozását kezdeményezte a Testnevelési és Sporttudományi kar dékánjánál, kérve, hogy a testület tanulmányozza Schmitt Pál kisdoktori disszertációja létrejöttének körülményeit.