Sci-fibe illő jelenetek és a szervdonorkérdés

Ki lehet ma Magyarországon szervdonor? Miért számít úttörőnek a vér nélküli májtranszplantáció? A Life.hu prof. dr. Máthé Zoltán sebészprofesszorral készített interjút, aki már több mint 500 májátültetést végzett. Nevéhez fűződik az itthon teljesen új módszernek számító vér nélküli májtranszplantációk bevezetése. Ő végezte az első hazai felnőttkori élődonoros májátültetést is. Kanadában, Svájcban és Németországban szerzett nemzetközi tapasztalatával 2014-ben a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatója lett, és jelenleg itthon segíti a betegek mielőbbi gyógyulását.

Kiemelt szakterületei közé tartozik az úgynevezett HPB sebészet, mely a máj-, az epeúti és a hasnyálmirigy-sebészetet foglalja magába. „A transzplantációs és a haladó májsebészet szorosan összefonódik, egymást kiegészíti, az egyik szakterületen bevezetett új módszerek gyorsan átvehetők, alkalmazhatók és kombinálhatók. Ezért fontos a két szakterület összehangolt, észszerű ötvözése" – hangsúlyozta a sebészprofesszor.

 „A transzplantáció nem gyakori beavatkozás, jómagam 25 év alatt több mint 500 májátültetést és több mint 400 veseátültetést végeztem különböző centrumokban” – osztotta meg lapunkkal. Hozzátette, hogy ugyan Kanadában élődonoros májátültetésre is kapott képesítést, Európában az összes transzplantációs műtét mindössze 3–5 százalékát teszik ki ezek a beavatkozások.

A külföldön megszerzett technológiai tudást itthon is bevezette, meghonosította, ahogy a vér nélküli májátültetést is. „Különböző tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a nagyműtéteknél fellépő vérigény közvetlen hatással van a műtét utáni gyógyulásra. Cél, hogy minden nagyoperációnál minél kisebb traumát okozzunk a betegnek, ezzel együtt minél kevesebb vér adására legyen szükség. Különösen igaz ez a májátültetés esetében. Egy több órán át tartó műtét alatt a beteg máj már nem tudja a véralvadáshoz szükséges faktorokat termelni, ezért ezek a páciensek rendkívül vérzékenyek. Pár éve még a gyakran 10–15 órás műtétek alatt 15–20, de akár 50 egység vér átömlesztésére is szükség volt, ami két-háromszoros teljes vércserét jelentett. Ezt a koncepciót változtatták meg különböző nemzetközi csoportok, amelyekben én is dolgoztam Kanadában és Németországban, így a műtét idejét 3-4 órára, a műtét közbeni vérigényt minimálisra csökkentettük" – fogalmazott a sebészprofesszor.

Mint mondta: a klinikán az utóbbi évben megduplázódott a májátültetések száma, ezek mintegy felét már teljesen vérmentesen végzik. A vér nélküli transzplantációnak köszönhetően a betegek rövid és hosszú távú gyógyulása is gyorsabb. A tudomány, a technika, a sebészi és altatóorvosi tudás, valamint a műszerpark együttes fejlődésével már lehetővé vált, hogy az átültetésen átesett betegek csupán néhány napot töltsenek az intenzív osztályon, majd 2-3 hét után elhagyják a kórházat. A teljes interjú itt olvasható