Sikerült agykontrollt végrehajtani távolról infravörös fénnyel

A Stanford kutatói úgy alakították át egerek agysejtjeit, hogy azokat immár infravörös fénnyel is lehetett aktiválni távolról bármiféle sebészi beavatkozás vagy a fejbe ültetett szerkezet nélkül - írta a rakéta.hu.

„Ha korábban az egyes agyterületek szerepét vizsgálták különféle tevékenységekben – például evésben, alvásban, tanulásban –, akkor ezt úgy érték el, hogy vagy kiirtottak (inaktiváltak) bizonyos agyterületeket, vagy elektromos ingerléssel aktiválták őket. Azonban minden agyterületen sokféle idegsejt van, és az adott agyterület a sejtek mellett ide érkező és itt átfutó idegrostokat is tartalmaz. Egy agyterület működése ezen alkotóelemek kölcsönhatása révén valósul meg. E működést akkor értjük meg valójában, ha az egyes elemeket külön tudjuk vizsgálni. Erre azonban eddig nem volt mód.

Az utóbbi években azonban e téren is szédületes fejlődés következett be. Gyakorlatilag tetszés szerint lehet ki-be kapcsolgatni agyterületeket és idegsejttípusokat, azaz térben is, időben is kontrollálni lehet a működésüket. Így pontosan meg lehet mondani, mi az egyes agyterületek és sejttípusok szerepe egy-egy életfolyamatban.

A „kapcsolgatás” fénnyel történik. Felfedeztek ugyanis olyan – adott hullámhosszú fénnyel aktiválható – fehérjéket, amelyek egyben ioncsatornák is. Hasonló ioncsatornák kinyílása és bezáródása biztosítja az idegsejtek normális működését is. Amikor ezeket a fényérzékeny ioncsatornákat fény éri, akkor kinyílnak, és az idegsejtek vagy aktiválódnak (depolarizálódnak), vagy más fehérjék használata esetén inaktiválódnak (hiperpolarizálódnak)” - idézte a lap magyarázatul a Nemzeti Agykutatási Program honlapja.

Eddig a kutatásokhoz sebészi beavatkozásokra és implantátumok behelyezésére volt szükség, mert a szükséges fény a hullámhossz látható spektrumában helyezkedik el, azonban sem az agy, sem pedig a koponya nem áttetsző. De mi lenne ha a látható, de akadályba ütköző fény helyett láthatatlan, de a különböző anyagokon átjutó infravörös fényt használnánk? A válasz a teljes cikkben olvasható