Simán félrekezelik a Lyme-kóros betegeket

Hogyan játssza ki a Borrelia az immunrendszert? Miért kezelik félre a legtöbb Lyme-kóros beteget? És mi a baj a patikákban kapható kullancstesztekkel? - ezekre a kérdésekre igyekszik választ találni a divany.hu.

A kullancsszezonra hamar Lyme-kór szakértővé válunk, kívülről fújjuk a tévhiteket, a fertőzés menetét, az eltávolítást és a kezelést is. Azzal is képben vagyunk, hogy az antibiotikumos kezelés a megoldás, mégis több tízezren küszködnek krónikus ízületi gyulladásokkal, idegrendszeri problémákkal, vagy depresszióval anélkül, hogy tudnának róla, Lyme-kórosak.

A Lyme-betegség százszor gyakoribb, mint a szintén kullancsok által terjesztett agyhártyagyulladás. Magyarországon a kullancsok 12-50 százaléka fertőzött; és bár évente kb. 1000 esetet jelentenek be, a Lyme-kór valódi gyakorisága ennek akár a tízszerese is lehet. Minél hamarabb kiszedjük a kullancsot, annál kisebb az esélye a fertőzésnek. A rovarriasztók nem nyújtanak 100% védelmet.

A Lyme-kór azért is alattomos betegség, mert előfordul, hogy csak évekkel a csípés után jelentkeznek annak tünetei, ráadásul mivel igen sokféle panaszt (bőrelváltozásokat, ízületi gyulladást és nagyon ritkán szívizomgyulladást is) produkálhat, könnyen összetéveszthető más betegségekkel. Fontos tudni, hogy bár a Borrelia nevű kórokozó egyéb vérszívókból, szúnyogokból és bolhákból is kimutatható, a Lyme-kór csak megelőző kullancscsípés következtében jön létre, a csípés ténye azonban rejtve maradhat, mert a betegek mintegy tíz százalékánál Lyme-folt sem jelenik meg.      

...

A Lyme-kór első tünetével, az úgynevezett vándorló, körkörösen piros bőrpírral gyakran a bőrgyógyászt keressük fel, aki tévesen felületi kezelést ad rá, így az elváltozás, bár megszűnik, nem tűnik el. A baktérium befészkeli magát az ízületi tokba vagy a bőrréteg alá, hogy keserves ízületi fájdalmakat okozzon. Ezekkel aztán reumatológushoz, ortopédushoz fordulunk, aki szteroidos kezelést, gyulladáscsökkentőt javasol, ezek azonban ugyancsak átmeneti megoldások. A fájdalmak mellett ráadásul az esetek 20 százalékában maradandó idegrendszeri károsodást szenvedhetünk.

A patikában kapható kullancsteszt szintén téves diagnózist eredményezhet: ha ki is mutatja a borreliát, nem tudjuk, hogy jutott-e annyi baktérium belénk, amennyi a Lyme-kór kialakulásához kell, de azt sem tudjuk megjósolni, hogy az immunrendszerünk legyőzi-e vagy sem. Ezért lehetőleg ne légy túl önálló, fordulj inkább szakorvoshoz!

„A Lyme-kór diagnosztizálását tovább nehezítheti, hogy a Borrelia baktérium a kullancs által termelt fehérjének köszönhetően könnyen kijátssza az immunrendszert. A vérvétel során szerológiai vizsgálatot végeznek, ilyenkor az immunrendszerünk által termelt ellenanyagok mértékét vizsgálják, ami becsapós lehet, mivel a fertőzöttség különböző fázisaiban különböző ellenanyagokat termelünk. Így ha az eredmény pozitív is lesz és megkezdődik az antibiotikus kezelés, könnyen lehet, hogy a fertőzés már régen megszűnt és feleslegesen szedjük az antibiotikumot. Emiatt lényeges, hogy a megfelelő módszerekkel és körültekintően történjen meg a betegség diagnosztizálása” - világosít fel dr. Földvári Gábor biológus, az Állatorvosi Egyetem Parazitológiai és Állattani tanszékének egyetemi docense.

További részletek a cikkben.