Kardiológiai halálozásban az EU-28-ak között csak a lettek és litvánok produkálnak a magyarnál rosszabb számokat.
Európai összevetésben borzalmasan rosszul állnak a magyarok a szív- és érrendszeri halálozásban, azonban ennél is rosszabb hír, hogy rövid távon nincs remény a javulásra, főként mert a túlélésben meghatározó fontosságú utógondozásban óriási az elmaradás. Az ambuláns rehabilitációt nem finanszírozza a magyar egészségügy - mondta Tóth Kálmán kardiológus az Egészségügy öt dimenzióban című csütörtöki konferencián, írja a Napi.hu.
Annak, hogy a magyarok óriási lemaradásban vannak mind a születéskori, mind a 40 éves korban várható élettartamban a fejlett uniós országoktól, főleg a rendkívül rossz szív- és érrendszeri halálozási adatok az oka. A legfrissebb OECD-adatok szerint ugyanis kardiológiai halálozásban az EU-28-ak között csak a lettek és litvánok produkálnak a magyarnál rosszabb számokat - mondta Tóth Kálmán, a Pécsi Tudományegyetem I. számú Belgyógyászat Klinikájának igazgatója.
Hatalmas eredmény, hogy az akut infarktusellátáshoz ma már 20 centrum áll országszerte rendelkezésre. Ezzel sikerült a kórházi halálozási arányt a diagnózistól függően 7,5-8 százalék közé csökkenteni, ami alig rosszabb, mint például a 6-7 százalék közötti svéd arány. Azonban az utógondozás hiánya miatt az akut ellátást követően a 30 napon belüli halálozás már a lettországi szintre zuhan, az infarktust követő egy éven belüli 20-25 százalékos halálozás pedig a svédek 20-25 évvel ezelőtti eredményeivel azonos - mondta Tóth Kálmán a svéd és a magyar infarktus-regiszter adataiból idézve.
A konferenciáról írt tudósításunkat itt olvashatja.