• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Soha többé élelmiszerhiány?

Lapszemle Forrás: Népszava

A szintetikus, vagy lombikhúst élő állatokból kinyert őssejtekből állítják elő izomszövetté növesztve azt a laboratóriumban.

Forgács Gábor, a Missouri Egyetem professzora állítja, közel áll ahhoz, hogy emberi fogyasztásra alkalmas, a kereskedelemben is egykor elérhető hús állítson elő laboratóriumi körülmények között. Szakértők azonban megkérdőjelezik, hogy lenne-e egyáltalán kereslet a termékre. Laboratóriumban fejlesztett hamburger. Úgy hangzik, mint egy science-fiction film? Egészen mostanáig így is volt, azonban annak a lehetősége, hogy laboratóriumban előállított hús jelenjen meg a boltok polcain, közelebb van, mint gondolnánk – írja a Népszava – online.

A szintetikus, vagy lombikhúst élő állatokból kinyert őssejtekből állítják elő izomszövetté növesztve azt a laboratóriumban. Ez elviekben teljes mértékig fogyasztható az emberi szervezet számára. Azonkívül, hogy ezzel a módszerrel elkerülhető lenne az állatok megölése, még a hús előállításának káros környezeti hatásait is csökkenteni lehetne. A mesterséges hús előállításának technológiája nagyjából az előző század közepén alakult ki - az Egyesült Államok repülésügyi és űrhajózási hivatala (NASA) próbált húst fejleszteni saját asztronautái számára - mégis az ehető és megfizethető termék a mai napig távoli álom maradt. Az is kérdéses, hogy a fogyasztók vajon elfogadnák-e a tenyésztett állatok helyettesítőjeként.

Egy amerikai tudós álltja, soha nem állt még ilyen közel ahhoz, hogy áttörést érjen el. S mi több, hiszi, hogy lenne piaca az általa "fogyasztható biomatériának" nevezett terméknek. A magyar származású amerikai kutató, Forgács Gábor szövetek és szervek előállításán dolgozik az Organovo projekt keretében. A biofizikus rájött, hogy ugyanezen technológiával, a háromdimenziós bionyomtatással, mellyel emberi szerveket és szervrészeket pótolnának, akár emberi fogyasztásra alkalmas húst is elő lehetne állítani. Ő az első tudós az Egyesült Államokban, aki szövettenyésztéssel húst hozott létre, s a nyilvánosság előtt meg is ette azt a 2011-es Tedmed orvosi konferencián. Vállalata, a Modern Meadows (avagy modern legelők) számos befektetőt vonzott már tavalyi megjelenése óta, köztük az amerikai mezőgazdasági minisztériumot is.

Kezdetekben a mesterséges hús nagy valószínűséggel luxusterméknek fog számítani, jelenleg 125-395 dollár - átszámítva 30-90 ezer forint - kilogrammonként. "Első megjelenésekor nem a tömegeknek fog szólni ez a termék, hanem a környezettudatos emberek számára, és azoknak, akik etikai okokból nem esznek húst" – fűzte hozzá a magyar tudós.

Nem Forgács Gábor az egyetlen, aki mesterséges hús előállításán munkálkodik. Mark Post, a Maastrichti Egyetem professzora által vezetett holland kutatócsoport impozáns bemutatót ígér az év végére, ahol a főszereplő a szintetikus hamburger lesz. "Nem lesz olyan egyszerű, ahogyan egyesek képzelik" - mondtaa Forgács Gábor, aki nem óhajt versenyezni. Sőt, annyira nem, hogy az általa előállított, első mesterséges hús bőr lesz. "Bizonyos tekintetben nagyon hasonló termék, de nem olyan vitatott és nem igényel olyan szabályozást, mint a fogyasztásra alkalmas hús" - magyarázta. A magyar tudós szerint a húselőállításban az a legbonyolultabb, hogy pontosan úgy nézzen ki, olyan íze legyen és olyan érzést adjon, mint a tenyésztett állatok húsából készült étel.

A biofizikus úgy véli, a mesterséges hús létszükségletté válik, mivel a világ már képtelen megbirkózni a húsiparral, az nem fenntartható. Az állattartás körüli aggodalmak - sok haszonállatot tartanak kis területen -, valamint a tenyésztéssel járó víz-, és legelőhasználat, állati hulladék és üvegház-hatású gázak keletkezése az egyik legjelentősebb környezeti problémát okozzák a világon. Az üvegház-hatású gázok kibocsátásának 18 százalékáért az állattenyésztés felelős, a hús utáni kereslet az elmúlt negyven év során a duplájára emelkedett.

Már csak az a kérdés, az emberek elfogadják-e majd a laboratóriumi hústerméket? – tette fel a kérdést Neil Stephens, a Cardiff Egyetem szociológusa, aki úgy véli, amíg a termék nem elérhető az átlagembernek - nem láthatják, szagolhatják, ízlelhetik-, felesleges vitát nyitni arról, hogyan is rangsorolnák azt a későbbiekben. Bármi is lesz a végeredmény, a mesterségesen, laboratóriumban előállított hús már nem a képzeletbeli világ része. "Nem kérdés, hogy valaki nagyot fog durrantani, s ha mi leszünk azok, hát még jobb" - nyilatkozta Forgács Gábor.