• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Sok, kórházban lévő gyermek alultáplált

Lapszemle Forrás: Magyar Nemzet

Az egyetemi intézményekben a kicsik csaknem háromnegyedét érinti az alultápláltság kockázata.

Alultápláltság veszélye fenyegeti a kórházakba kerülő gyerekek csaknem kétharmadát – állapította meg egy, a hazai gyermekkórházakban végzett országos felmérés. A rossz tápláltsági állapot, azaz malnutríció a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a rossz szociális helyzetben élők körében alakulhat ki, hanem – függetlenül a szülő és a gyermek anyagi helyzetétől – bizonyos betegségek fennállása esetén is - írja a Magyar Nemzet.

Több mint ezer gyermeken, összesen 27 hazai intézményben végezték el az úgynevezett STRONG(Screening Tool for Risk On Nutritional Status and Growth) szűrést. A vizsgálat alatt a gyermek esetlegesen fennálló betegségeire, az alultápláltság külső (a bőrön, a hajon, a körmökön megfigyelhető) jeleire, az esetleges tünetekre – például hasmenés –, valamint a testsúlyváltozásra kérdeznek rá. A szűrés alapján a városi kórházakban a kicsik felét, míg az egyetemi intézményekben csaknem a háromnegyedét érinti a malnutríció kockázata.

A gyerekek 52 százalékát közepes mértékben, 12 százalékát pedig súlyosan fenyegette a jelenség, utóbbiak azonnali beavatkozásra, tehát táplálásterápiára szorultak.

Nagy Anikó gasztroenterológus, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgató főorvosa elmondta, az alultápláltság bármelyik életkorban jelentkezhet, ha a szervezetben nem tud felszívódni a napi működéséhez szükséges, elegendő mennyiségű és minőségű anyag. Ennek egyik oka lehet a táplálékfelvételi zavar, például ha valaki nyelési vagy rágási zavarral küszködik.

Égéseknél, súlyos fertőzéseknél és sérüléseknél, daganatos megbetegedések esetében a páciens szervezete a normális napi működésnél nagyobb, akár kétszer akkora energia- és fehérjebevitelt igényel. Ha azonban valaki csak a szokásos táplálékmennyiséget fogyasztja el, egy idő után ő is alultáplált lesz.

Alultápláltság akkor is kialakulhat, ha a beteg ugyan elfogyasztja a számára szükséges mennyiségű és minőségű táplálékot, ám az nem tud normálisan felszívódni a bélrendszerből. A különféle emésztési és felszívódási zavarok gyermekkorban veleszületett táplálékallergia, enzimzavarok, lisztérzékenység, hosszabb ideig tartó bélgyulladás vagy bélműtét miatt jelentkezhetnek.

A főigazgató kiemelte, mostanra a kórházi felvételkor kiemelik és rizikócsoportba sorolják azokat a betegeket, akiknél az alultápláltság beavatkozás nélkül a gyógyulás esélyét ronthatja. Nagy Anikó hozzátette, mindez azért is fontos, mert az alultápláltság csökkenti a szervezet védekezőképességét, hosszabbítja a sebgyógyulási folyamatokat, s növeli a kórházi ápolás idejét és költségeit.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az öt éven aluli gyermekek körében bekövetkező halálesetek több mint felét a malnutríció okozza.