• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Sok megalapozatlan hiedelem él az öregkorról

Lapszemle Forrás: mno.hu

Jó-e az, hogy ilyen sokáig élnek az emberek? Öregség öregedés nélkül.

Magunk kreáljuk a nyugdíjválságot azzal, hogy az időseket a kelleténél sokkal hamarabb nyugdíjazzuk – állítja Rudi Westendorp holland gerontológus, az Öregség öregedés nélkül című kötet írója. Szerinte az öregkorral kapcsolatban sok olyan hiedelem, előítélet él, amely teljességgel megalapozatlan. A Magyar Nemzet készített interjút a szerzővel.

Az örök élet forrása mindig is érdekelte az emberiséget, de ön szerint nem tudománytalan ezt hajszolni a XXI. században?
– Az öregedés elkerüléséért az elhasználódott szerveket, szöveteket lecserélhetjük, ami után a szervezet egy korábbi, fiatalabb állapotba kerül. Szemlencsét, sok szervet, hajhagymát lehet beültetni, és akkor bizonyos értelemben fiatalabbá válhatunk. Szervezetünk az autóhoz hasonlítható: a gyártók nyolc-tíz évre szánják a kocsikat, de ha karbantartjuk őket, akár harminc, negyven évig is „életben tarthatók".

Sok idős embernek lelki megterhelést okoz, hogy nem tud mit kezdeni magával, feleslegesnek, sőt terhesnek érzi saját létét. Mihez kezdjenek ők?
– Egyszer volt egy japán miniszter, aki nyíltan megkérdőjelezte, hogy jó-e az, hogy ilyen sokáig élnek az emberek. Szerinte ugyanis nem hagynak teret a fiataloknak. Ez a gondolkodás annyira elterjedt, hogy vannak idősek, akik ugyanígy vélekednek. Szerintem viszont mindenkinek hasznos az élete: meg kell próbálni kihozni belőle a legtöbbet. Soha sem szabad elfelejtenünk, hogy a korábban élt emberek még csak álmodni sem mertek olyan lehetőségekről, amelyek számunkra adottak.

Könyvét olvasva úgy éreztem, hogy az csakis a nyugat-európai, biztos egzisztenciával rendelkező, jómódú idősekről és az ő valóban remek életükről szól. Holott Kelet-Európában az öregség gyakran egyet jelent a szegénységgel, a fájdalommal, a kiszolgáltatottsággal.
– Van ebben igazság, számos országot látunk, ahol az öregség és a szegénység kéz a kézben jár. Pedig az öregségben semmi sincs, ami szükségszerűen szegénnyé tenné az embert. A társadalom szegényíti el az öregeket. Azzal, hogy nyugdíjba kényszerítik az időseket 55-60 évesen, elveszik tőlük a lehetőséget, hogy pénzt keressenek. Az embereket félrevezetik, hogy a biztosnak tűnő nyugdíjat válasszák, csakhogy éppen azért válik a nyugdíjuk bizonytalanná, mert sokan túl hamar mennek nyugdíjba. A munkáltatóknak inkább az idősebbeket kellene választaniuk. Tapasztaltabbak, jobban dolgoznak, megbízhatóbbak. Bizonyítottan kevesebb időt töltenek betegállományban, mint a fiatalok.