A rendszerből nem tűnt el teljesen, sőt: aki ad, annak sokkal többet kell most fizetnie, vélhetően a nagyobb kockázat miatt.
Jelentősen csökkent a paraszolvencia gyakorisága a törvényi tiltás bevezetése óta, azonban a rendszerből még nem tűnt el teljesen. Mennyi pénzt fogadnak el a háziorvosok és mennyit a szakorvosok? Hatott-e az infláció a hálapénzre? Egy független szakértői vizsgálat górcső alá vette a három éve illegálisnak számító pénzjuttatást, írja a hvg.hu.
Az állami egészségügyben becslések szerint átlagosan a háziorvosoknak 7391 forintot fizetnek a páciensek hálapénz formájában, szakorvosi vizsgálat esetében már 15 905 forint a „tarifa”, a szülészet-nőgyógyászat területén szülés esetén a szülész-nőgyógyász szakorvosnak átlagosan 121 805 forintot szokás fizetni – derül ki A hálapénz kivezetés hatásának értékelése című független szakértői vizsgálatból, amelyet uniós kötelezettség miatt kellett Magyarországnak elkészítenie. Ami a műtét és azt követő kórházi ellátást illeti, ott átlagosan 81 034 forint fizetnek a magyarok, míg gondozás, illetve rehabilitáció során az orvosnak az átadott összeg átlagosan 38 976 forint.
Az állami egészségügyben becslések szerint átlagosan a háziorvosoknak 7391 forintot fizetnek a páciensek hálapénz formájában, szakorvosi vizsgálat esetében már 15 905 forint a „tarifa”, a szülészet-nőgyógyászat területén szülés esetén a szülész-nőgyógyász szakorvosnak átlagosan 121 805 forintot szokás fizetni – derül ki A hálapénz kivezetés hatásának értékelése című független szakértői vizsgálatból, amelyet uniós kötelezettség miatt kellett Magyarországnak elkészítenie. Ami a műtét és azt követő kórházi ellátást illeti, ott átlagosan 81 034 forint fizetnek a magyarok, míg gondozás, illetve rehabilitáció során az orvosnak az átadott összeg átlagosan 38 976 forint.
A vizsgálat arra jutott, hogy a hálapénz kivezetését célzó reformcsomag sikeres volt, a lakosság 70%-a teljes mértékben, 38%-a pedig inkább egyetért azzal, hogy jobban érzi magát betegként egy hálapénz nélküli rendszerben.
Viszont azzal, miszerint 2021 óta javult volna az állami egészségügyi ellátás színvonala, a válaszadók többsége inkább (30%) vagy egyáltalán (36%) nem ért egyet.
A lakosság körében végzett felmérés megerősítette azt, hogy valóban ritkultak a hálapénzes felajánlások az állami egészségügyben. Ennek oka többségben a büntetéstől való félelem, de lényeges visszajelzés, hogy a lakosság a hálapénz adásának igényét sem nagyon érzi már amellett, hogy anyagi lehetőségeik is egyre szűkösebbnek mutatkoznak. Bár a hálapénzhez kapcsolódó gyakorlatok visszaszorulása egyértelműen látható, a hálapénz – a reform előtti időszakhoz képest elenyésző mértékben – de még jelen van az egészségügyi ágazatban.
A hálapénz gyakorlatának visszaszorulását a felnőtt lakosság közel fele (52%) érzékeli. 2021 januárja óta az állami egészségügyben való jelenléte továbbra is köztudomású. Területi különbségek azonban felfedezhetők: a megyeszékhelyeken és a közép-dunántúli régióban magasabb arányban (62% és 66%) érzékelik a hálapénz szerepének csökkenését.
A hálapénz szankcionálása óta az eseti jelleggel átadott pénz összege a szakorvosi vagy műtéti ellátások esetében akár a többszörösére is – nőhetett, melynek oka egyrészt az inflációban is keresendő, de ennél jóval nagyobb hatásként valószínűsíthető a magasabb kockázat beárazása.
A vizsgálat egyik érdekes megállapítása, hogy a hálapénz kivezetése óta gyakrabban ajánlják fel magánrendelésüket az orvosok, mint ahogy azt korábban tették.
További részletek a hvg.hu-n.