Sorsára hagyott egészségügy

Orbán Viktor és kormánya a magyar egészségügyet újkori történetének legmélyebb válságába taszította. Az alaptörvényben is felpuhult az egészséghez való jog, kimaradt a társadalombiztosítás intézményének alkotmányos védelme. S miközben a központi gondoskodásba vett, a közellátást szolgáló kórházak színvonala - a felújítások elmaradása, a szűkös működési előirányzat felhasználását is korlátozó szabályok, irányítási zavarok - miatt folyamatosan romlik, lehetővé tették, hogy az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezők köztehertől mentesen vásárolhassanak magán-betegbiztosítást – olvasható a nepszava.hu Szép szó rovatában.

Az államosítás folyamatában szinte minden hónapra jut valamilyen kormányzati akció, amely megrengeti az egyébként is katasztrofális helyzetben lévő egészségügy egészét vagy valamely részét. Az egészségügyért felelős államtitkár, aki hivatalba lépésekor egyébként hevesen ellenezte az államosításnak még a gondolatát is - mondván, nem lesz az állam a lerobbant kórházak lerakata - nyilván főnöki elvárásra, lelkesen támogatta a máshol meghozott döntések végrehajtását. A kormány szándéka egyértelmű: folytatják az egészségügy megszállását és kiseprűzik a magánszektorra utaló elemeket. Most éppen a gyógyszertárakon van a sor, de lehet, hogy a háziorvosi ellátás is felkelti az állami érdeklődést.

A József Attila Alapítvány kiadásában Forradalom volt? címmel a közelmúltban megjelent tanulmánykötet egészségpolitikai fejezetének rövidített és aktualizált változata így folytatódik: Az állami vízfejként létrehozott GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet) – az intézmények nagy részében – birtokolja a tulajdonosi, fenntartói, szakmai felügyeleti jogokat, amelyekhez még a központosított közbeszerzési jogosítvány társul. Változatlanul fennáll tehát az a tarthatatlan helyzet, hogy a felsorolt jogosítványok egy kézben összpontosulnak: a GYEMSZI mint hatóság, ellenőrzi a GYEMSZI-t, mint tulajdonost, és mint fenntartót. Az állam kontroll nélküli jogosítványai jelentik az igazi veszélyt az ellátás minőségére.

Közben a betegek is védtelenné váltak. Az Egészségbiztosítási Felügyelet brutális gyorsasággal történő megszüntetése, majd a betegjogi közalapítvány kiiktatása után a betegek védtelenek maradtak. Az egészségügyért felelős államtitkárság kínos lassúsággal hozta létre azokat az új szervezeteket, amelyek legalább a látszatát keltik annak, hogy törődnek a betegek jogaival. 2012 júliusában az egészségügyi államtitkárság arról tájékoztatott, hogy a kormány új, önálló központi hivatalként létrehozta az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot (OBDK). A papíron már létező szervezet 2012 novemberében kapott főigazgatót, aki egyébként korábban az egészségügyi államtitkárság politikai főtanácsadója volt. Főigazgató már van, de az OBDK érdemi tevékenységéről alig tudni.

Hasonló vesszőfutásnak lehettünk tanúi a Nemzeti Betegfórum létrehozásakor is. Előkészítésekor az érintett betegszervezetek hamar megtapasztalhatták azt, hogy ennek a fórumnak az egészségügyért felelős államtitkárság nem kíván olyan jogosítványt adni, amely tényleges beleszólási lehetőséget teremtene számukra. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a Nemzeti Betegfórum bármilyen tekintetben pótolná a szintén gyorsan megszüntetett - egyébként az egészségügyi törvényben szabályozott - Nemzeti Egészségügyi Tanácsot. Látszatcselekvés ez a javából – húzza alá az írás két szerzője, Kökény Mihály és Bíró Boldizsár.

További részletek a nepszava.hu portálján