Sötét a jövő röntgenképe

A betegek és az orvosok is egyre kevesebbet remélnek a magyar egészségügyi ellátórendszertől – derül ki a Gfk. Hungária piackutató és a Szinapszis közös egészségügyi bizalomindexének aktuális eredményeiből. A szakorvosok többsége szerint ők és a szakdolgozók is rosszabb helyzetbe kerülnek a következő egy évben. Súlyosnak tartják többek között a növekvő nővérhiányt, és a műszerpark helyzetét is pesszimistán ítélik meg.

A háziorvosok várakozásai is tovább romlottak. A páciensek ugyan többet költenek egészségükre, annak megőrzésére, de mind jobban támaszkodnak saját erőforrásaikra, az ellátórendszeren kívüli szolgáltatások és termékek megvásárlására.

A szakorvosok helyzetét és kilátásait tömören az elkeseredettség, a fásultság, a kilátástalanság szavakkal írta le dr. Andriska István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Tolna megyei területi szervezetének elnöke. Úgy véli, a helyzet ilyen katasztrofálissá válásában több tényező játszott szerepet. A munkakörülmények javulására nem lát esélyt, az orvosok anyagi és társadalmi megbecsültsége mélyponton van. Szerinte nem vezet semmi jóra, hogy egy szakorvos két, vagy akár több intézményben dolgozik, mindenhol más státuszban, ingázik a kórházak között.

Növekszik a zűrzavar, a betegek „gazdátlanná" válnak, az ápolási idő kitolódik. Dr. Andriska István szerint ugyan a friss diplomások elvándorlása ellen kellett tenni valamit, de a rezidensek Markusovszky-ösztöndíját ehhez kevésnek tartja. A tévedéshez való jog egyszerűen eltűnt, éppen ezért a doktorok inkább több, olykor indokolatlan vizsgálatra küldik a beteget, hogy bebiztosítsák magukat.