Egy magyar csecsemő öt évvel rövidebb életre számíthat, mint az európai uniós átlag.
Az EU összes tagállamában az átlagos születéskor várható élettartam 81 év, míg Magyarországon 76. Ezzel egy évvel megelőzzük a nálunk gazdaságilag fejletlenebb Romániát, ugyanakkor az egy főre jutó GDP-ben velünk azonos teljesítményt mutató Lengyelországban csaknem két évvel magasabb a várható élettartam, mint nálunk – idézte a vg.hu az Eurostat friss tanulmányából, amelyben a 2014-es adatokat összesítette.
A kutatások ma már a születéskor várható élettartam mellett azt is vizsgálják, hogy az életünkből menyi időt töltünk egészségben. Ebben nincs olyan nagy lemaradásunk az EU-tól, mindössze 1,5-2 évvel számíthatnak rövidebb egészséges életre a magyarok a KSH adatai szerint. Míg 2005-ben a magyar férfiaknál 52 és a nőknél 54 egészséges életévre számíthattak, addig az EU-ban ez 62 körül mozgott mindkét nem esetében. Az uniós átlag 2012-re sem tudott érdemben javulni, a magyarok viszont 6-7 évvel javultak.
A kevésbé fejlett Észak-Alföld népessége számíthat a legrövidebb korlátozottság nélküli életszakaszra, a legfejlettebb régióban, Közép-Magyarországon egy férfi 62 és fél évet élhet a mindennapi tevékenységeiben való korlátozottság nélkül, az utóbbi érték az EU-átlagát is meghaladja. A nők a Nyugat-Dunántúlon vannak a legjobb helyzetben, ők 64,3 egészséges életévre számíthatnak, míg Észak-Alföldön ennél 10 évvel kevesebbre. A területi egyenlőtlenségek nem meglepőek, hiszen az EU húsz legszegényebb régiója közül négy Magyarországon van. Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön alig haladja meg az uniós átlag 40 százalékát az egy főre eső GDP, a Dél-Dunántúlon 45, az Dél-Alföldön 47 százalékos az arány.