Tényleg bért emelne a kormány?

Kiengedte a szellemet a palackból a Nemzetgazdasági Minisztérium a járulékcsökkentés felemlegetésével. Az intézkedéssel a munkaerőhiányt mérsékelné a kormány, ám a hatások akár ellentétesek is lehetnek. Veszélybe kerülhet a nyugdíjkassza és az egészségügyi ellátórendszer egyensúlya, de az is lehet, hogy béremelkedés helyett a munkaadók fogják zsebre tenni a többletpénzt. A munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány az ősszel egyezkedhet a kérdésről - írta a népszava.hu.

Nem sokkal a bejelentést követően több érdekképviselő szervezet is üdvözölte a kormány ötletét, bízva annak mihamarabbi megvalósulásában.

Az elmélettel azonban több gond is akad. Az igaz, hogy a munkát terhelő adók és járulékok terén Magyarország igen magas mutatókkal rendelkezik. A Portfolio számolása szerint például a mai magyar átlagbért kézhez kapó alkalmazott után a munkáltató által fizetett bérköltségnek pusztán 52 százaléka megy a munkavállalóhoz, a maradék 48 százalék a költségvetéshez folyik be. Zsiday Viktor alapkezelő ezt úgy fogalmazta meg, hogy ma a munkaadónak 2 forintjába kerül az, hogy a munkavállaló 1 forintot kézhez kapjon.

Az azonban igencsak kérdéses, hogy a járulékok csökkentése valóban az foglalkoztatottak jövedelmét növelné-e. Az így nyert források felhasználására a vállalkozók előtt ugyanis három lehetőség áll: ugyanolyan foglalkoztatás mellett növelik a profitjukat, ugyanannyi bérért több alkalmazottat vesznek fel, vagy a meglévő munkavállalók fizetését emelik. Helyzettől függ tehát, hogy melyiket választják a munkáltatók. A Policy Agenda elemzése szerint például a kormányzati lépés csak a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban vezetne béremeléshez, a többi területen nem erre használhatják fel a többletpénzt.

A kormány által szabadon felhasználható adóval szemben ugyanis a járulékoknak megvan az a sajátossága, hogy előre meghatározott célra lehet csak elkölteni. Szintén a kieső bevételek miatt aggódik a Népszavának nyilatkozó Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint a kockázatos lépés helyett inkább a személyi jövedelemadót (szja) kéne egy számjegyűre csökkentenie a kormánynak. Ez valóban a munkavállalók nettó bérét növelné, és nem a munkaadók belátására bízná a többletjövedelem felhasználását. A szakszervezeti elnök úgy vélte, hogy egy számjegyű szja esetén akár 7-8 százalékkal is javulhatna az alkalmazottak nettó jövedelempozíciója.