• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Súlyosan megszenvedjük, ha nem költünk az egészségügyre

Lapszemle Forrás: portfolio.hu

Ahhoz, hogy újabb projektek jöjjenek ide, biztosan tudnunk kell, hogy az ország merre tart.

Ami nagyon is hiányzik Magyarországon, az a kiszámíthatóság. Ahhoz pedig, hogy újabb projektek jöjjenek ide, biztosan tudnunk kell, hogy az ország merre tart, mennyire kiszámítható a környezet - emelte ki a Sanofi magyarországi vezérigazgatója, Christophe Gourlet a Portfolio.hu-nak adott interjújában. A vezető hangsúlyozta, ha nem költünk megfelelő összegeket az egészségügyre, az emberek amúgy is tragikus egészségi állapota tovább fog romlani, ami pedig hosszú távon a gazdasági növekedési kilátásokra és a versenyképességre is erősen rányomja majd a bélyegét.

- A vállalat, és személy szerint én is abszolút megértem, hogy a magyar gazdaság nehéz helyzetben van, a korábbi években látott eladósodás fenntarthatatlan volt. A közelmúltban az egyensúly megteremtésére és a kiadások mérséklésére bejelentett gazdasági programok előtt Magyarországon az egészségügyre fordított kiadások kicsivel maradtak csak el az OECD-országokra jellemző átlagos értéktől. Most azonban a statisztikák azt mutatják, hogy a helyzet nagymértékben romlott, jelentősen elmaradunk nemcsak az OECD átlagától, hanem akár olyan szomszédos ország egészségügyre vagy gyógyszerre fordított kiadásaitól, mint Szlovákia - mondta el a kérdésekre válaszolva a vezérigazgató.

Magyarországon az emberek átlagosan hat-hét évvel kevesebb ideig élnek, mint az európai átlagéletkor, emellett az onkológiai és kardiovaszkuláris megbetegedések területén sajnos világviszonylatban is az élmezőnyhöz tartozunk.

A folyamatok javulását nem segíti, hogy az egészségügyre fordított kiadások számottevően csökkentek. Véleményem szerint a jelenlegi helyzet nem fenntartható. Fontos lenne, hogy az iparág szereplői - a gyártók, az orvosok, gyógyszerészek, a disztribútorok, a betegek érdekeit képviselő szervezetek, és persze a kormány - leüljenek és megvitassák, hogyan lehetne a jelenlegi gazdasági környezetben a leghatékonyabb megoldást elérni. Persze fontosak a fiskális szempontok is, de a kiadások ilyen drasztikus visszavágása helyett egy jóval elfogadhatóbb szintet kellene megjelölni a gyógyszerkasszát illetően. A jövő évi költségvetési tervezet és a várható gazdasági növekedés alapján mintegy 0,5%-os lehet 2013-ban a GDP-arányos gyógyszerkiadás, ami messze elmarad az OECD-országok átlagától, ami 1% körül van - tette hozzá.

Ami a Sanofit illeti, egy terület van, amit megszüntettünk, ez az ún. felfedező kutatás. Mindez azonban egy nemzetközi átszervezés része volt, a Sanofinál létrehoztak ún. kutatás-fejlesztési központokat a világban. Áttételesen azonban a lépés kapcsolódik a különböző országok kormányainak ténykedéseihez, megszorításaihoz, mellyel megnehezítik a gyógyszeripari innovációt. Sajnos nem minden magyar kutatónk kapott munkát az új központokban. Kitérnék még ezen a ponton az orvoslátogatókra, náluk folyamatos elbocsátás zajlik a teljes iparágban. Ez alól mi sem vagyunk kivételek, az elmúlt hetekben jelentettünk be további leépítéseket házon belül. Látni kell azonban, hogy ennek nemcsak az ipar oldaláról nézve van negatív hatása. Ezek a szakemberek az orvosok felé edukációs tevékenységet végeztek egy-egy terápiával, betegséggel kapcsolatosan. Az orvoslátogatók nagyarányú elbocsátását a drasztikusan megemelkedett adóteher is magyarázza.

A világon jelenleg szinte mindenütt, de különösen Európában költségcsökkentések zajlanak kormányzati szinten, melyek részben a kiadások lefaragását jelentik. Ebből a szempontból Magyarország nem tekinthető speciálisnak. Amiben viszont eltér a helyzet az általában megszokottól, az annak a módja, ahogy a döntések megszületnek. Ezek meglehetősen rövid időt hagynak a vállalatoknak az alkalmazkodásra, és igencsak megjósolhatatlanok. Példaként megemlítem a spanyol modellt, mely, ha jól emlékszem júniusban került bejelentésre, augusztustól pedig már hatályba is lépett. Megjegyezném, hogy Spanyolországhoz ennek az intézkedésnek csak nevében van köze, ott ugyanis ennél jóval csekélyebb mértékben fognak várhatóan megszorításokat alkalmazkodni. És azért beszélek jövő időben, mert ott jelenleg is zajlik a párbeszéd a kormányzat és a szereplők között az intézkedés bevezetésének mikéntjéről. A hazai változások egyébként jelentős hatást gyakorolnak a Sanofi magyarországi forgalmára. Vagyis azt tudom csak hangsúlyozni, hogy ami nálunk nagyon hiányzik, az a kiszámíthatóság.

A teljes interjú a Portfolio.hu-n