Súlyosbodott a droghelyzet Kecskeméten

A kétezres évek elején öten-hatan vették igénybe a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat tűcsere szolgáltatását, ma harmincszor ennyien. Molnár Ferenccel, a szolgálat vezetőjével beszélgetett a kemma.hu a szerdai kábítószer-ellenes világnap apropóján.

A kétezres évek elején a hasonló népességszámú városokhoz képest Kecskemét nagyságrendekkel kedvezőbb helyzetben volt drogfertőzöttség terén, ezt például a heroinhasználók körében végzett kutatások is alátámasztották.

– Nálunk sokkal kevesebben nyúltak heroinhoz, mint más megyeszékhelyeken, ugyanis nem alakult ki kínálati piac. Ahol ez megtörtént, magyarul több kábítószer volt a terjesztőknél, mint amire kereslet mutatkozott, ott idővel rohamosan növekedett a szerhasználók száma. Kecskeméten szerencsére nem így történt. Nem voltak nyílt drogszcénák, azaz nem láthattunk az utcákon, tereken, parkokban magukat belövő drogosokat, nem hevertek a járdán, a földön fecskendők. Nem tudtunk eldugott drogpecókról, drogtanyákról sem, ahol rendszeresen megfordulnak a kábítószerrel élők – mondta el lapunknak Molnár Ferenc, a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat vezetője.

A köznyelvben di­záj­ner­dro­g­oknak nevezett új pszichoaktív szerek 2010-es megjelenésével azonban minden gyökeresen megváltozott, és a negatív folyamatokat már Kecskemét se úszta meg.

Az utóbbi években Kecskeméten is megjelentek a drogszcénák, drogtanyák. Például rendszeresen láthatók fecskendők az egyik belvárosi iskola mellett, a Kórház utca mögötti elhanyagolt, gazdátlan területen, és a Mária körúti befejezetlen „szellemház” környékén és a lakatlan társasházon belül is. A Rév munkatársai rendszeresen járják ezeket a helyszíneket, és eltakarítják a nyomokat. A szolgálat vezetője hangsúlyozta: ez nyilván nemcsak esztétikai okok miatt fontos, hanem közegész­ségügyi szempontból is, hiszen az injekciós tűk fertőzésveszélyt jelentenek akár a gyanútlan kisgyerekek, akár a sze­me­tes­kon­té­ne­re­ket ürítő munkások számára.

Pontos számot nyilván nem lehet mondani, hányan élnek droggal Kecskeméten, de a Rév vezetője szerint az alacsonyabb szociokultúrájú városrészekben, így például Ürgésben vagy a Belső-Szegedi út körzetében a fiatalkorúak nagyon jelentős része függő. De a Széchenyiváros egyes részein is egyre aggasztóbbak az állapotok. Jelzés értékű az a riasztó adat, hogy míg a kétezres évek elején öt-hat fő vette igénybe a Rév – az elsősorban az AIDS és a hepatitis fertőzés megelőzésére elindított – tűcsere szolgáltatását, ma már harmincszor ennyien, azaz több százan kérnek steril tűt.