A válasz alapján az Emmiben teljesen félreértették a házi gyermekorvosok levelét és többéves kampányát.
Magyarországon a gyakorlatban szinte mindenütt 3 napra korlátozzák az iskolák az egy tanévben a szülők által igazolható hiányzást. Ugyan gyermektől, pedagógusoktól, az iskola hozzáállásától függően léteznek különengedélyek, van félrenézés és trükközés is, ám a berögződött szabályok ezernyi igényt figyelmen kívül hagynak. A rendszer csalásra és sumákolásra kényszerítheti a szülőket és a gyermekorvosokat, ezzel pedig hasonló viselkedésre tanítja a gyerekeket is - írta az index.hu.
Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke csak az elmúlt három napból, saját csepeli praxisából mesélt még további hármat, amivel az igazolások „mindenhatójaként” szembesült és meg kellett küzdenie. A házi gyermekorvosokat, közülük is 1300-at tömörítő szervezet évek óta küzd azért, hogy a jogalkotó ne hárítsa át a felelősséget a doktorokra olyan esetekben, amikor nem orvosi kezelésről, hanem vagy családi programokról, vagy orvosi beavatkozást nem igénylő, könnyű lefolyású betegségekről van szó.
Póta György felidézte például a minapi, korántsem csupán erkölcsi dilemmáját: segítsen-e egy nyolcadikos gyermek felvételi felkészülésében, ha a szülő erre kéri? Márpedig a szülő az orvost kéri, mert márciusig az édesanya éves igazolási lehetőségei elfogytak, így a gyerek csak akkor maradhat otthon tanulni, ha erre orvosi igazolásos „alibit” szerez. Az orvos viszont semmiféle okirat-hamisítási ügybe nem keveredhet, keveredik bele.
Éppen az ilyen esetek miatt a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete évek óta küzd azért, hogy szülessen országos szabályozás, amely a mostani gyakorlat szerinti 3 napot mondjuk 15 szülő által igazolható napra emeli. Meglátásuk szerint a mai rendszerben a szülők felelősségkörének furcsa csorbításáról van szó, hiszen eközben az egészségügyi ellátás terén a szülő kiskorú gyermeke felett számtalan, ennél sokkal komolyabb joggal rendelkezik. Póta példaként hozta, hogy ha egy szülő rendelkezhet arról, hogy a gyermekét megműtsék-e, vagy éppen hozzájárul-e kórházi ellátásához, igencsak furcsa, hogy ezzel szemben arról nem dönthet, hogy mikor menjen, vagy épp ne menjen iskolába.
Az Emmi sajtóosztálya a lap kérdésére úgy válaszolt: a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet szerint a beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. „Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges, és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia” - írták, felidézve azt is, számtalanszor egyértelművé tették a nyilvánosságnak: az iskolák házirendjének rendszerét, az intézmények autonómiáját ebben a kérdésben jónak látják, „a minisztérium részéről tehát nem merül fel új szabályozás szükséglete”.
Ugyanakkor azt is hozzátették: „az iskola minden diákjának és nevelőjének az az érdeke, hogy a gyermekek egészségesen járjanak iskolába. Az iskolai igazolások házi gyermekorvosok általi kiadásával kapcsolatban jelenleg egyeztetések folynak.
Megértve, hogy a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete lényegében az orvosok tehercsökkentését kéri, felhívjuk figyelmüket, hogy az orvosok felelőssége megkerülhetetlen az iskolai hiányzások ezen speciális területén – írta a humánminisztérium.
Póta György nem tudja, milyen egyeztetésről van szó, de szerinte a válasz alapján az Emmiben teljesen félreértették a házi gyermekorvosok levelét és többéves kampányát az ügyben. Sosem mondták, hogy beteg gyermekkel ne menjen orvoshoz a szülő. Sosem utasítanának ugyanis vissza orvosi ellátást igénylő eseteket. Postaláda, biankó, vagy a hamisítás - további részletek a teljes cikkben