„Sunyi, alattomos módszer” vagy régóta szükséges reform?

Ünnepek ide vagy oda, az egészségügy átalakítása nem állt le, ahogy a róla szóló vita sem csillapodott. A mandiner.hu összeszedte, mi történt az elmúlt, bejgliillatú napokban-hetekben a témában, s hogy mit mondtak minderről az illetékes politikusok.

Hosszú évek óta felhalmozott adósságot igyekszik törleszteni a Belügyminisztériumhoz tartozó, egészségügyért felelős államtitkárság azzal, hogy nekifeszült a változásért kiáltó egészségügyi rendszer átalakításának. A megújítás szándékát minden szereplő, szakértő üdvözölte, ám annak módjával kevéssé értenek egyet a témával foglalkozók. Ennek kapcsán Takács Péter a Mandinernek adott karácsony előtti interjúban azt mondta, hogy ez nem újdonság, hiszen „az egészségügy mindig is a politikai adok-kapok területe, bármi történik, még ha fejlesztés is, az is rögtön célkeresztbe kerül”.

Mégsem kényszerítik az állami ellátásba a magánorvosokat?

Az elmúlt napok talán legfontosabb fejleménye, hogy a kormány kivette az úgynevezett magánorvos-passzust az egészségügyi tervek közül, pontosabban az erről szóló döntés nem jelent meg a Magyar Közlönyben az egészségügy átalakítására vonatkozó rendeletek között. Mint ismert, az állami ellátásban tapasztalható orvoshiány miatt a kormány arra kötelezte volna a magánellátásban dolgozó orvosokat, hogy havi húsz órát (vagy tízet ügyeletben) dolgozzanak az állami ellátásban is, az említettek csak így tarthatták volna meg működési engedélyüket.

Az ötletet számos támadás követte, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) részéről például – anélkül, hogy megfogalmazták volna, pontosan mi a gondjuk a tíz-, illetve húszórás elgondolással – hivatalos közösségi oldalán rögzítették, hogy „az az attitűd és az az orvosokról alkotott kép, amit a törvény és rendeletei kirajzolnak, nem marad válasz és az orvostársadalom erejét megmutató reakció nélkül”. Hozzátették azt is, a MOK elnöksége „szakértők bevonásával és valamennyi területi szervezet véleményét kérve dolgozik a szakmailag megalapozott, a tagság érdekeit képviselő véleményezésen”.

Mint írták, „feladatunk elmagyarázni a társadalomnak, hogy ezek a jogszabályok milyen kiterjedten rombolják Magyarország egészségügyét”, és azt is a közvélemény tudomására hozták, hogy február 4-én a rendkívüli országos küldöttközgyűlésen döntenek az orvostársadalom közös fellépésének formájáról.

„Nem ördögtől való”

Még keményebben fogalmazott a terv kapcsán Szijjártó László, MOK győri elnöke, aki azt nyilatkozta, hogy a terv „sunyi, alattomos módszerrel erőszakosan próbálja a kollégákat az állami ellátásba behozni”. Hozzátette, „itt most havi 20 óráról van szó, amiért nem járna fizetés sem, legalábbis a tervezetben erről nem esik szó”. Szerinte szükségállapot van az egészségügyben, valamint nyílt párbeszédre volna szükség, arra, hogy „nyíltan kimondják, itt nagyon nagy baj van”, és azt is, hogy „szükség van a magánellátásba távozott kollégákra is, hogy a rendszer még elfogadható módon tovább működtethető legyen”.

Máshogy látja a kérdést Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke és a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója. Az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, nem tartja „ördögtől valónak”, hogy az orvosok ötévenkénti akkreditációhosszabbítását az állami ellátásban való részvételhez kötnék. Úgy véli, ez a megoldás kevés orvost érint, mert a magánellátásban dolgozók többsége két lábon áll. Kiemelte továbbá, hogy nem egyedülálló ez a szabályozás, Svájcban is van ilyen, Angliában pedig még keményebbek a követelmények.

További részletek a cikkben.