Szakadék életre-halálra: miért halnak korán a magyarok?

Az egészségügyi állapotot tekintve az országon belül, sőt a budapesti kerületek között is hatalmasak a különbségek. – Ezekben a népegészségügyi mutatókban társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai viszonyok is tükröződnek – állítja Ádány Róza, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, aki az ország egyetlen népegészségügyi karának Megelőző Orvostani Intézetét vezeti, és akivel a Vasárnapi Hírek készített interjút.

- Akár egy évtizeddel is rövidebb életre számíthat valaki a főváros VIII. kerületében, mint az, aki onnan néhány kilométerre, a II. kerületben él – ez derült ki az önök korábbi kutatásaiból. Változott valami?

– Már a ’80-as években a KSH vezető kutatója, Józan Péter is úgy fogalmazott: a fővárosban Svájc és Tádzsikisztán egyszerre van jelen a születéskor várható élettartamot tekintve. Nem sok minden változott harminc év alatt. A 2012. évi halálozási adatok alapján számított születéskor várható átlagos élettartam-mutatók a férfiak esetében 7,6 év, a nők esetében pedig 5,4 év különbséget mutatnak a II. és a VIII. kerület között.

– A különbségek csak Budapesten ilyen döbbenetesek?

– A fővárosi adatok tükrözik az országos viszonyokat is: a halandóság a szegénységtől leginkább sújtott észak-magyarországi és észak-alföldi régióban a legmagasabb, és sokkal jobbak a nyugat- magyarországi megyék lakosságának életkilátásai. A kedvezőtlen szociális helyzet a tüdő-, a gyomor- és a méhnyakrák előfordulásával is összefüggést mutat, s hasonló eltérések észlelhetők, ha a keringési betegségek miatti halálozás területi eloszlását vizsgáljuk. Az országon belüli szakadék tehát egyes térségekben csak mélyül, ahol valamivel jobb a helyzet, ott is legfeljebb változatlanságról beszélhetünk. Ezekben a népegészségügyi mutatókban társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai viszonyok is tükröződnek. Épp ezért lenne szükség kormányzati ciklusoktól független népegészségügyi programra.

– Nincs ilyen?

– Volt, de már nincs. Az a program, ami 2001-ben indult, a kormányváltás után is folytatódott. Példaértékű döntés volt, hogy az új vezetés, igaz új név alatt, egy országgyűlési határozat értelmében folytatta. De ennek a határozatnak az érvényessége idén áprilisban lejárt. Hallottunk háttérmunkákról, de a folytatásnak semmi nyoma.

– És miért nincs?

– A mulasztásra az ad legfeljebb minimális mentséget, hogy az egészségügyben égető problémák vannak. Az energia és a pénz tűzoltásra megy el.

További részletek a teljes interjúban