Szelényi Zoltán: fordítva ülünk a lovon

Nem az a fontos, hogy tudnak-e a betegek digitálisan időpontot foglalni a vizsgálatokra, az igazi változást az hozná, ha lenne elegendő háziorvos, szakorvos, szakrendelés, szakmai alapon nyugvó, széles konszenzus alapján meghozott, hosszútávú stratégia. Így reagált a Hírklikknek dr. Szelényi Zoltán traumatológiai sebész, orvos-közgazdász a belügyminisztérium államtitkárának a napokban elhangzott szavaira.

A Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) segítségével a betegek különböző szakrendelésekre kaphatnak időpontot. De valóban ezzel érik el azt, hogy az orvosoknak több idejük legyen egy-egy páciensre, ahogyan azt a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára mondta?

Két szakrendelésen is dolgozom, de még egy beteggel sem találkoztam, aki online jelentkezett volna be. A sorszám-osztó rendszer valójában nem sokat változtat a rendelések menetén. Az igazi változást az hozná, ha elegendő szakorvos és elegendő szakrendelés lenne. Ez pedig nem megy egyik napról a másikra.

A JIR ön szerint is olyan „csodaszer”, mint amilyennek az államtitkár látja?

Sajnos, ahogy máshol, úgy az egészségügyben sincsenek csodák. A minőségi változást a szakmai alapon nyugvó, széles konszenzus alapján meghozott, hosszútávú stratégiai döntések hoznák meg. Erre lett volna felhatalmazás és akarat a Fidesz-KDNP első ciklusa idején. A Semmelweis Terv, minden hibájával együtt alkalmas lett volna kiindulási pontnak. Sajnálatos módon, a terv csak terv maradt.

A foglalás online történik. Mi van azokkal, akik nem használnak okostelefont, nincs mire letölteniük az applikációt, vagy azon a településen, ahol élnek, alig van internet?

Akik kidolgozták a rendszert, nincsenek tisztában a magyar valósággal. A szakrendelések jelentős részét idős, szociálisan hátrányos helyzetű emberek veszik igénybe. Számukra elérhetetlen az online foglalás. Nekik csak a háziorvos tud időpontot foglalni, de – mint tudjuk – az alapellátás az egész egészségügy Achilles-pontja. Hiszen a háziorvosok többsége idős, és rengeteg a betöltetlen praxis. Tehát a reformot az alapellátásnál kell kezdeni, nem a digitalizálásnál.  Továbbiak a teljes interjúban