Személyre szabott terápia diagnosztikai feltételei

Az öregkori betegségek nagy része azzal függ össze, hogy az ember tovább él, mint ameddig az evolúció miatt szükség volna rá. A fajfenntartás szempontjából az egyén addig érdekes, míg megszüli, felneveli és útjára bocsátja utódait. E folyamat régebben 30-40 éves korra megtörtént, utána az emberek többsége meg is halt. Ám ma egyre tovább élünk, szeretnénk élvezni egyéni életünket, de a leginkább fenyegető nagy betegségcsoportok – a rák, a 2-es típusú, felnőttkorban kezdődő cukorbetegség, a neurodegeneratív kórképek (Alzheimer-kór és más, időskori elbutulással járó betegségek) – főként életünknek e második szakaszában jelentkeznek. Kérdés: ezeket hogyan lehet immár nemcsak a korai stádiumban diagnosztizálni, hanem előre jelezni és lehetőség szerint megelőzni, sőt gyógyítani? – teszi fel a kérdést a Szabad Föld – online.

A 21. század elején több tudományterület irányából óriási munka indult e betegségek pontos megismerésére, mert ez a feltétele a leküzdésüknek.

A genetika egyre fejlődik, ma már számos betegséghez lehet hozzákapcsolni hibás géncsoportokat, illetve bizonyos gének változását. De nemcsak a gének és változásaik utalhatnak rendellenességre, hanem a fehérjék, illetve a testzsírok összetétele (lipidek), valamint ezek megváltozása is. Az utóbbi időben válik egyre ismertebbé a személyre szabott diagnózis és terápia fogalma, ami azt feltételezi, hogy külön-külön pontosan megismerhetők a génjeink, fehérjéink, lipidjeink.

Például azáltal, hogy nagyon nagy teljesítményű diagnosztikai műszereket hoztak létre. Balogh Gábor, a Szegedi Biológiai Központ biokémiai intézetének munkatársa elmondta, egy tömegspektrométer akár tíz perc alatt elképzelhetetlen mennyiségű adatot képes mérni a beletáplált diagnosztikai anyagokból, s ezt az óriási adattömeget viszonylag gyorsan feldolgozza.