Szigorúan titkos fertőzések és a kormányzati terv

A kórházi fertőzések záros határidőn belül több halálos áldozatot követelhetnek Európában, mint a rákbetegség. A friss Heti Válaszban azt vizsgáljuk, ebben a helyzetben tényleg korszakhatár lehet-e a kormány új rendelete. A nehézségeket a közvélemény előtt nem ismert halálos veszedelem, a CDI nevű baktérium történetén mutatjuk be -  írta a lap.

A toxintermelő kórokozó az ezredforduló környékén előbb Amerikában „vadult meg”, 2009-ben pedig már nálunk is: a 2011-ig eltelt három év alatt 24 járványért lett felelős, összesen 3200 embert, köztük több mint 700 egészségügyi dolgozót is megfertőzve, 18 halálesetet okozva. A kór 2016-ban egyetlen év alatt már ötezer embert betegített meg a kórházakban, közülük 1500 halt meg. A tisztiorvosi szolgálat szerint a halálesetek felét biztosan nem a baktérium okozta (ami annyit jelent, hogy súlyos betegségük miatt fertőzés nélkül is meghaltak volna, csak talán kevesebb szenvedéssel), 175 esetben viszont egészen bizonyosan ez volt a halál oka.

A fertőzés ideális táptalajra lelt hazánkban. A CDI ugyanis különösen gyorsan terjedhet ott, ahol őszinte szembenézés helyett elfedik a problémákat, mert attól rettegnek, hogy kórházi botrány lesz belőlük. De hogyan függ össze mindezzel a nővérhiány? Tényleg megelőzhetőek ezek a sokszor halálos nyavalyák közönséges szappannal? Lehetséges ez, amikor fertőzésük esetén gyakran nem hat ellenük a legmodernebb antibiotikum sem? És hogyan függ össze mindez a húsfogyasztással? A baromfikkal tömegesen etetett gyógyszerekkel? Hathatós lehet-e egy kormányrendelet a kórházi járványok ellen?

Azt állítjuk, hogy igen. Részletek a Heti Válasz legfrissebb, elektronikus formában kapható számában.