Szintet lépett a H5N1 madárinfluenza-vírus, és vele az aggodalom is

Emlősökhöz történő alkalmazkodás jeleit mutató A(H5N1) madárinfluenza-vírusokat találtak Kanadában vadon élő emlősökben – derül ki egy március közepén megjelent tanulmányból, ami tavalyi vizsgálatok eredményeit közli. A kutatás másfél hónappal a spanyolországi nyércfarmon megfigyelt járvány után irányítja rá újra a figyelmet a madárinfluenza vírus által jelentett, növekvő pandémiás kockázatokra - írta a qubit.hu.

Az amerikai járványügyi központ, a CDC szerint az A(H5N1) jelenleg alacsony kockázatot jelent az emberre, és a madarakban terjedő, valamint néha emlősökben felbukkanó madárinfluenza-vírusok nem tudnak könnyedén kötni az emberi felsőlégutakban található sejtfelszíni receptorokhoz. A CDC ennek ellenére készül arra a lehetőségre, hogy a kórokozó megszerzi a hatékonyabb emberről emberre terjedés képességét. Az A(H5N1) 1997 óta okoz szórványosan emberi megbetegedéseket, az eddigi 870 igazolt fertőzött körében a kórokozó 53 százalékos halálozási rátát mutatott.

A Reuters a héten arról számolt be, hogy biotechnológiai vállalatok és gyógyszercégek, köztük a GSK és a Moderna már fejlesztési vagy tesztelési fázisban tartanak olyan A(H5N1) elleni madárinfluenza-vakcinákkal, amik jobban passzolnak az aktuális 2.3.4.4b vírusokhoz. Ha a vírus átugrana emberekre, a vállalatok a hírügynökség információ szerint néhány hónap alatt képesek lennének több száz millió dózisnyi oltást legyártani.

„Hétről hétre egyre több emlősfajból kerül elő az újfajta vírus [A(H5N1) 2.3.4.4b] valamelyik változata, tehát valami történt, ami általánosságban megkönnyítette a gazdafajok közötti átjárást. Ráadásul az új tanulmányból az is látszik, hogy egy adott mintavételezési területen közeli rokonai voltak egymásnak a madarakból és emlősökből előkerült vírusok, így valószínűleg ismételten, sokszor megtörtént az átugrás” – kommentálta a Qubitnek az eredményeket Müller Viktor, a vírusok evolúciójával és modellezésével foglalkozó elméleti biológus, egyetemi docens, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium munkatársa.

A biológus azt állítja, hogy ha csak egy-kétféle emlősben találták volna meg a vírust, még lehetne reménykedni abban, hogy a sokféle madarat fertőző kórokozó mintegy véletlenül vált képessé arra, hogy ezeket az emlősfajokat is megfertőzze, de itt nem erről van szó: ilyen sok különböző gazdafaj már arra utal, hogy a vírus általában hajlamosabbá vált emlősök megfertőzésére. Tovűbbi részletek a teljes cikkben