• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Szíverősítő-rákgyógyító mérnökök

Lapszemle Forrás: Népszabadság Online

A tudomány új módszerének a szív- és daganatos betegségek gyógyításában való bevethetőségéről.

A génterápia úttörő kísérlete szívelégtelenségben szenvedő 200 beteg számára próbál újra jó minőségű életet teremteni. A szívelégtelenség ugyanis jelentősen korlátozza a napi tevékenységet, akár kis mozgás is légszomjhoz vezet, a legsúlyosabb állapotúak csak ülni képesek az ágyban, és még egy pohár víz szájhoz emelése is fáradságos munkát jelent - számolt be róla a Népszabadság szakírója.

Az orvostudomány már régóta felvette a harcot ezzel a kórképpel, amelyet sokféle betegség okozhat, leggyakrabban a koszorúerek beszűkülése, ami a magas koleszterinszinttel, mozgáshiánnyal, dohányzással, cukorbetegséggel élőknél a leggyakoribb, és manapság rengeteget hallunk róla. A koszorúér-szűkület következménye lehet angina pectoris (súlyos mellkasi fájdalom), szívinfarktus (szívizomelhalás), szívritmuszavar és végül szívelégtelenség, mert a megmaradt, az elhaltak helyett is dolgozni kényszerülő szívizomsejtek előbb-utóbb elfáradnak.

Az elpusztult szívizomsejteket pótolni nem lehet, de sokféle gyógyszerrel lehet befolyásolni a kórkép alakulását. Egyes szerek az ereket tágítják ki, hogy a szív könnyebben tudja keringetni a vért, másik csoportjuk a pulzusszámot csökkenti, mert a lassabban verő szív jobban bírja a munkát, a harmadik a szívizomsejtek anyagcseréjét optimalizálja, hogy a beszűkült koszorúereken szívhez érkező kevesebb vért (és így kevesebb oxigént) jobban hasznosíthassák a sejtek. Az erőteljesebb pumpafunkció érdekében az izom-összehúzódáshoz nélkülözhetetlen kalcium sejteken belüli felhasználásának javítását is meg lehet célozni: ezt tették a szívelégtelenség-kezelés első génterápiás kísérletének orvosai.

A biomérnökök egy ártalmatlan vírust használva hordozóként olyan gént juttattak a résztvevők szervezetébe, amely beépül a szívizomsejtekbe, és azokat egy fehérje termelésére sarkallja. Ez a fehérje képes rendbe tenni a sejtek membránjain való bonyolult kalciumátáramlások folyamatát. Nem mindegy ugyanis, hogy az elképzelhetetlenül kis mennyiségű kalcium a membrán melyik oldalán és milyen koncentrációban van jelen – a legkisebb eltérés is a szívpumpa hatásfokának csökkenését eredményezi. A teljes cikk

Legolvasottabb cikkeink