Szívinfarktus: a kezelés kiemelkedő színvonalon, de a folytatás...

Meglehetősen ritka, hogy egy egyszerű, de lényegre törő sajtómegkeresésre tájékoztatást ad valamely kormányzati szerv vagy állami fenntartású intézmény. Az pedig egyenesen példa nélküli, hogy a legmagasabb szintű – minisztériumi – engedéllyel, személyesen az adott szakterületek szakértői válaszoljanak kérdéseinkre. Most azonban ez is megtörtént: lapunk a Nemzeti Szívinfarktus Regiszterrel (NSZR) kapcsolatban kért és kapott tájékoztatást az Országos Kórházi Főigazgatóságon (Okfő) keresztül az adatbázist gondozó Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézettől (Gokvi), írja a hang.hu.  

A Gokvi szakemberei – a regiszter „gazdája”, Jánosi András professzor és Andréka Péter főigazgató – készséggel állnak rendelkezésünkre. A szívinfarktus-regiszter több ok miatt is figyelemre méltó és egyben példaértékű: olyan sztenderdizált adatokat tartalmaz, mint például a panaszok észlelése és a szükséges beavatkozás között eltelt idő, az alkalmazott terápiák ellátóhelyek szerinti megoszlása, a betegek neme, életkora, illetve a mortalitás. Mindezt 15 évre visszamenőleg, ami lehetőséget ad tendenciák bemutatására és alaposabb következtetések levonására.

És hogy erre miért is van égetően nagy szükség, mutatják a számok: az OECD 2023-as jelentése szerint a globálisan 38 vizsgált ország közül nálunk a harmadik legnagyobb a halálozási ráta az infarktusok tekintetében: százezer lakosra 296 haláleset jut, míg az OECD-átlag 114. A legfrissebb, 2023-as adatokat rögzítő EuroHeart Report szerint pedig – amelyben magyar részről az NSZR az adatszolgáltató – míg az infarktusos betegek átlagos életkora Európában 68, addig Magyarországon 63 év, írja a lap.