• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Szmog-mérés: mint a fuldoklónak a szalmaszál

Lapszemle 2019.06.24 Forrás: nepszava.hu
Szmog-mérés: mint a fuldoklónak a szalmaszál

A mérőhálózat nem segít: megbízhatatlan, így jobbnak mutatja a helyzetet a valóságosnál.

A főváros egyik legszennyezettebb pontján, a Széna-téren „működő” levegőminőség-mérő állomás január közepétől március közepéig, vagyis egy erősen szmogveszélyes időszakban egyáltalán nem szolgáltatott adatokat az egyik fő légszennyező komponens, a nitrogénoxid koncentrációjáról. Ez csak egyetlen, úgyszólván véletlenszerű, de önmagában is tanulságos példa a mérőhálózat szolgáltatási színvonaláról. A hasonló anomáliák választéka bőséges: a budapesti mérőhálózat uniós összehasonlításban hírhedten megbízhatatlanul üzemel - írta a népszava.hu. Az egyik, a nemzetközi szakirodalomban is gyakran idézett elrettentő példa szerint 2017 nyarán, a nyári szmog csúcsidőszakában a 12 automata mérőállomás közül egyik sem működött, így értelemszerűen adatot sem szolgáltatott. A Levegő Munkacsoport gyűjtése alapján 2012-ben az Erzsébet téri állomás 65 határérték feletti napot jelzett úgy, hogy 21 napon keresztül nem működött.

A rapszodikus működés legsúlyosabb kockázata, hogy nincsenek adatok – sem a budapesti polgárok, sem a döntéshozók számára – a valós levegőminőségi helyzetről. Márpedig a mérőhálózat adatszolgáltatására épül például a szmogriadó, a riasztás és számos levegőminőség-javító (kényszer) intézkedés, valamint a lakosság egészségét védő uniós szabályozás is. Utóbbinak az a lényege, hogy az egyes szennyező anyagokra lebontva meghatározza, évente hány határérték feletti nap számít még elfogadhatónak – a budapestiek viszont ennél sokkal több időt kénytelenek az egészségükre veszélyes, szennyezett levegőben tölteni azért, mert a rendszer nem jelez.

Budapest még az így mért szórványos adatok alapján is a legszennyezettebb levegőjű uniós fővárosok közé tartozik, a gyatra levegőminőség pedig mára a legpusztítóbb népbetegségekkel összemérhető halálokká változott. Magyarországon évente 14 ezer ember halála köthető közvetlenül a légszennyezéshez, a fővárosra azonban ennél sokkal több jut a lakosságarányosan megelőlegezhető egyötödnél, mivel a Duna-parti metropolisz az országon belül is a kiemelten szennyezett régiók közé tartozik (a Sajó völgyével, Miskolccal vagy éppen Pécs környékével együtt). Ezért is megmagyarázhatatlan, hogy a kormány nem hajlandó érdemi lépéseket tenni a levegőminőség javításáért, annak ellenére sem, hogy az Európai Bizottság immár két, súlyos büntetésekkel fenyegető kötelezettségszegési eljárást indított ellene, amúgy szintén hálózat hézagos, a valóságot megszépítő adatai alapján. A kormányzati nemtörődömség mértékéhez jellemző adalék, hogy a rákkeltő, tüdőkárosító, érrendszeri megbetegedéseket okozó PM10-szennyezés visszafogására az elmúlt évek központi költségvetésében – bele értve a jövő évi büdzsé tervezetét is – évente 40 és 90 millió forint közötti összeget biztosítottak, miközben önmagában ez a főként a dízelüzemű járművek kipufogógázaival a levegőbe kerülő anyag legalább évi 10 ezer halálért, és körülbelül 100 ezer megbetegedésért felelős (azaz nagyságrendekkel több közpénzt költünk a hatások következtében föllépő betegségek kezelésére, mint a megelőzésre). További részletek a teljes cikkben

 

Legolvasottabb cikkeink