Szokatlan tüneteket mutat a majomhimlő

Az új közegben történő terjedés miatt már a majomhimlő első tünetei is más módon jelentkeznek, mint amit eddig ismertünk. A vírus sokkal összetettebb a SARS-nál, ezért a mutációk kérdése sokkal bonyolultabb – a lényeg viszont, hogy most még megvan a helyzeti előnyünk a járvánnyal szemben, amit ki kellene használni - írja a 24.hu.

Az Afrikán kívüli majomhimlőnek immár Európa az epicentruma, vagyis kontinensünkön regisztrálják a legtöbb megbetegedést: az eddigi 2103 fertőzött 84 százalékát. A WHO szerint ráadásul nyáron, a fesztiválszezonban felgyorsulhat a vírus terjedése. Amint az várható volt, egy másik társadalmi és transzmissziós közegben, a kórokozó másként viselkedik most Európában, mint amit eddig az afrikai esetek kapcsán tudtunk róla. Egyelőre annyi ismert, hogy szokatlan kezdeti tüneteket produkál, illetve a betegség előrehaladtával megjelenő kiütések is eltérőek a szokásostól.

A terjedés miatt pedig ott van a pakliban a vírus mutálódásának lehetősége, vagy ahogy laikusként a covid alatt tapasztaltuk: törvényszerűsége is. Mit jeleznek az új tünetek, és mennyire kell aggódnunk a mutációk miatt? Dr. Kemenesi Gábor virológust, Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának munkatársát kérdeztük.

Csupán tankönyvi tudás

Azzal az unalomig ismételt ténnyel kell kezdenünk, hogy a majomhimlő 1970-es felfedezése óta kizárólag Afrikában okozott kisebb-nagyobb járványokat. Az eddigi legnagyobb is „csak” néhány száz megbetegedést okozott 2017-ben Nigériában, Afrikán kívül pedig 2022-ig csupán elszigetelt, behurcolt esetek voltak. Következésképp az afrikai esetek alapján térképeztük fel és definiáltuk a vírust, illetve az általa okozott betegséget.

Az a forgatókönyv már jól ismert Afrikából, hogy a vírus valamilyen állatról emberekre jutva, közöttük főként a közeli kontaktust jelentő családi, otthoni közegekben terjed tovább. A fertőzés után 5-13 nappal megjelenő első tünetek a fáradtság, láz, nyirokcsomó-duzzanat, fej- és izomfájdalmak, majd a lázat követően 1-3 napon belül felbukkannak a kiütések. Főleg az arc és a végtagok érintettek, majd elterjednek a testen – a fekélyek kiemelkednek, feltelnek, majd kifakadnak és leszáradnak.

Ez az a »tankönyvi tudásunk«, amit az Afrikán kívüli, önálló terjedés nagyon sok ponton át fog írni, amit nekünk a sikeres védekezés érdekében a lehető leggyorsabban le kell követnünk – mondja Kemenesi Gábor.

Az első ilyet a már említett tünetek jelentik. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ jelentése szerint a betegség első jeleként a szájban, a nemi szervek és a végbélnyílás környékén alakulnak ki fekélyek, amelyek aztán később csak elszórtan, lokalizálva jelennek meg más bőrfelületen. A folytatásban pedig a kiütések ahelyett, hogy végigmennének a fenti fejlődési úton a kiemelkedéstől a leszáradásig, az érintett bőrterületeken különböző állapotú fekélyek sorakoznak egymás mellett.

További részletek a cikkben.